Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

dinasztia tagja a bíró. A Mészár vagy Szék utcán egymás mellett sorakoztak a mészárszékek, de a céhes mesterek házai is itt álltak. 1661-ben Seres György „az több mészáros mester nemes emberekkel együtt" tiltakozik a vármegyénél, mert Boldisár István szabad nemes kúriájuk szekérútját elfoglalta és patikát (áruló bódét) épített rajta.

45 A patika, a romlandó anyagból épített bódé a mészárosoknak is árulóhelye volt, így valószínű, hogy nem a szabad járásukat, hanem árulási kiváltságaikat sértette a miskolci nemes. 1694-ben egy Mészár utcai jelenetnek, amikor nemes Pálóczi Jánosné nemes Anyicska Anna Dőry András háza előtt annak gazdáját rút szitkokkal fenyegette, három szemtanúja is volt, mind a három mészáros. Mészáros Éliás éppen a mészárszéket tapasztotta, Mészáros Pál „belől lévén az mészárszékben", Mészáros Jutka a mészárszék alatt állt, vagyis a bódé elé épített, cölöpökön álló nyitott építmény alatt, amely az esőtől védte az épületet és a mészárszék vásárlóit.

46 Ezek a mészárszékek a Piac végében a középkor óta meghatározó elemei a miskolci városképnek, de az újkorban már kúriák is álltak a mészárszékek és a Piac találkozásánál keletkezett téren, mint a Dőryeké, így érthető, hogy miért voltak számukra olyan értékesek a közeli Fábián-kapu körüli telkek és puszták. A Piac nyugati széléhez csatlakozott középkori mészárszék-sor és háromszögű tér az újkor elején - gazdasági jelentőségét is megőrizve - a város igazgatási centruma lett. Ez funkcióváltozás összefüggött Miskolc 1544-es dúlásával, ugyanis az uralkodó több kiváltság- és védlevélben támogatta a felégetett várost, amely ekkor már zálogbirtokosi földesúri joghatóság alatt állt, de az eredeti birtokos, az állam feje nem feledkezett meg a magas portaszám alapján adózó mezővárosáról. Miskolc lakói kéréssel fordultak I. Ferdinándhoz, aki a Mehmed budai pasa serege által felprédált város felvirágoztatása céljából 1550ben adománylevelet bocsátott ki, s ebben néhai János deák visszaháramlott puszta telkét városa polgárainak és lakóinak adományozta városi mészárszéknek 47 A telek szomszédai: kelet felől Tánczos István háza, nyugat felől a „pyach melleth való ucza" nevű út. Ez az út vagy utca a Fábián-kapuhoz vezető Mészár majd Fábián utcával azonos, s a telek az adományozás időpontjától kezdve a város kommunitásának legfontosabb ingatlana lesz. Az 1563-as urbáriumban 5 városhoz tartozó telket írtak össze, az egyik valószínűleg a mészárszék, a másik talán az az egyházi ingatlan, amelyet szintén háramlás útján szerzett meg Pap Simon jobbágytól az uralkodó a 15. században, s adományozta a miskolci plébániáknak. Az 1550-ben kapott telek remek topográfiai adottságai miatt nemcsak mészárszék lett, hanem a város igazgatási központja is, a város háza: a Városháza, ahol „bíró uram város dolgának s bajának igazgatására a Város közönséges 45 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XIII. XII. 351. 46 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 13. köt. 50-52. p. 47 ...annis proxime transactis per exercitum Thurcantm duce Mehmeth passa Budensis vastatum igneque exustum esse dicitur, consulere fundum sive sessionem désertant quondam joannis literati in publica piatea praedicti oppidi nostri Myskolcz... pro publico macello sive carnario et in utilitatem augmentumque rei publicae ejusdem oppidi nostri. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. I. 2. k. 4.