Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

házához gyűjtette volt be a becsületes Tanácsot" (1694).

48 A Városháza az előtte húzódó utcának, utcarésznek a hely és épület fontossága miatt nevet is adott, a mészárosok szeme láttára történt utcai jelenet helyszíne ugyanis: „Miskolc városának utcája" volt.

49 1665-ben „Miskolc várossá közönséges háza" délről határolja azt a fundust a Mészár utcában, amelyet Szintai Márton (diósgyőri provisor) vett volt zálogba a diósgyőri uraktól, és házakat(!) is épített rajta, de meghalván, a telek Egri Szabó Jánosra (szintén diósgyőri officiális) szállt. Végül Pap János híres diósgyőri főkapitány szerezte meg pénzen vagy anélkül. A fundusnak ekkor északról nemes Her Gergely mészárosmester a szomszédja.

50 A Mészár utca észak-déli fekvésű házsorán a 17. század közepére együtt osztoztak a diósgyőri vár tisztviselői, a mészáros céh mestere és a város tanácsa. A 16. század közepi dica-jegyzékek a Meggyesalja városrész adóképességét igen magas portaszámmal értékelik, s bár nem jelölik zsellérnegyedként, az 1552-es összeírásban már együtt szerepel a Hunyad és Kiskassa zsellérutcáival, így valószínű, hogy már ekkor jórészt inquilinusok lakták. „A Kötelkönyv melléklete 1614 és 1637 között 8 házhelyről közöl inscriptiós levelet a Medgyes allya ucában, bizonyítva, hogy ez volt a 17. század első felében a legelterjedtebb megnevezés. A számos ilyen típusú oklevél igazolja Marjalaki Kiss Lajos kutatásait, aki ennek a - meggyes kertekkel és a Szinváig húzódó kenderföldekkel tarkított - területnek végleges betelepítését a 17. századra teszi. Ő különbözteti meg először a Meggyesalját a Meggyesalja utcától is, az előbbin jobbágy-, az utóbbin zsellértelkeket lokalizálva.

51 A Szinvához közelebbi utcán húzódtak a jobbágytelkek, följebb, a hegy felé párhuzamosan a zsellérsor. Az alsó utcában kúriák - a jobbágyi szolgáltatás alól mentesült - kőházas porták is álltak. A két utcát a Kötelkönyv is megkülönbözteti: a Medgyes Allyához tartoznak azok a jobbágytelkek - szám szerint 24 -, amelyek közül csak ötnek(!) volt pertinenciája. A Medgyes allya utza pedig 16 telkes, ezekből csak háromhoz tartozik kültelek is. 8 zsellértelek mellett kert és kenderföld is van itt, hiszen a hegy és a Szinva közé eső terület fontos terrénuma volt a beltelki kertgazdaságoknak. A Meggyesalja lokalizálását segíti egy 1623-ból való jegyzőkönyvi adat. «Banyai Gergely unokája, Peti ellenzi az Meggyes alja végin való irtványt, melyet bír Szepesi János az Szinva mellette. A terület másik - keletre eső - végét egy 1634-es inscriptiós levél határozza meg topográfiailag, melyben bedegi Nyáry István a diósgyőri lelkésznek, Padányi Mihálynak ad egy «zsellér pusztát, ki neveztetik Szíjgyártó Bálint pusztájának, mely vagyon Miskolc városában Medgyes alja nevű utczának alsó végében az templom felől, kinek napkeletről Pongrácz István, napnyugatról Lantos Balázsné házai vannak szomszédságiban)). Szintén inscriptiós levél őrizte meg az utca kapujáról (végéről, kijáratáról) szóló topográfiai adatot: Bedegi Nyáry István 1624-ben a aMedjes allyay utza kapuján kívül való Pap György és 48 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 13. köt. 41. p. 49 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 13. köt. 49. p. 50 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 5. köt. 287-288. p. 51 MARJALAKI KISS L. 1957.1 36. p.