Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

A Dőryek a Fábián-kapu környékén több jobbágy telket is megszereznek, 1691ben Dőry Lénárd két házhelyet szerez a Fábián-kapun kívül külsőségeivel,

35 majd 1696-ban Szepessy Pál özvegye, Csuda Zsuzsanna követeli vissza a Dőry éktől a város „Fábián nevű kapuján kívül levő Csernél részhez tartozó két déserta sessioját".

36 „A Chernel-részhez tartozó" nemcsak birtokjogi megnevezés volt, hanem topográfiai is, mert a latin szövegben is így lokalizálták a telkeket (duas sessiones désertas Csernél részhez tartozó vocatas)?

7 A zálogbirtokosok az egykori uradalom teljes birtokrészét így hívták, ezt igazolja Szepessy Pál 18. század eleji feljegyzése: „Diósgyőri jószág, melly Csemell résznek hívatik"1696-ban Dőry Andrásnak zálogosítja el Ördög Zsófia és férje Katona István a Fábián utcában lévő házhelyét 105 forintért.

39 A 14. századi eredetű - valószínűleg a Miskolcok Visnyói ágának birtoklását őrző - utca a 16-17. században is megtartott valamit egykori különállásából, amit nemcsak a városkapu jelez (amelyen ekkor már „túlnőtt" az élet, hiszen kívül is vannak jobbágytelkek), hanem az is, hogy 1595ben egyenesen „falunak" nevezik ezt a városrészt a Városkönyv ben: „Szabó Petemé kötötte az Fábián falusi házát Szűcs Kálmánnak 4 forint 75 dénárért."

40 Talán a zálogbirtokosok 17. századi birtokmegosztása követhetett valamilyen ősi, középkori birtokosztályt. A Fábián városrészben éppen városszéli fekvése miatt lehetett több puszta a 17. században, mint Miskolc egyéb helyein, illetve ezek a puszták lassabban, később népesednek be újra, mint a belterületiek. Az itteni telkek későbbi kiszakítására utalhat, hogy 1690-ben egy elhagyott házhelyet (sessione desolata), amely a Fábián kapu mellett áll, úgy említenek, hogy azt kertté alakították át (in hortum erat conversa penes portám oppidi Fábján vocitatam).

41 A Fábián utca folytatása a Piac felé a Mészár utca, ahol 1594-ben „Szabó Jánosnak, petrinek vall örököt Csapó Jakab feleségestől az házról, mely vagyon az Mészár utcában".

42 Talán nem véletlen, hogy a bőrös foglalkozást űző Csapó éppen itt szerez házat, ahol a középkor óta a mészárszékek sora áll, sőt szűcsök is élhettek itt, hiszen a neves Hesel-Lakatos família a 17. század első felében két házhelyet is megszerez a Mészár utcában, melyeket előbb Szőcs Mihály (1640) és Szűcs Rebeka (1663) bírt.

43 Az utcát hívták Szék utcának is, főként a 16. században. 1563-ban Jakus-Kis Lőrinc kassai-miskolci polgár miskolci, Kovács Máté és Nagy-Koronchy Sebestyén szomszédságában álló Szék utcai (in piatea Szok uchya) házát kívánja megnemesíttetni az uralkodóval.

44 Az 1594-es tizedjegyzék (gabona) is említi a Szék utcát (Zek ucza), ekkor éppen Her György, a mészáros35 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. 12. köt. 198. p. 36 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. 13. köt. 440. p. 37 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XVIII. XIII. 946. 38 B.-A.-Z. m. Lt. IV. XIII-14. XLVIII. 1. 71-72. p. 39 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. IV. 51. 40 VÁROSKÖNYV 416. sz. 41 B.-A.-Z. m. Lt. 501/a. 12. köt. 80-81. p. 42 VÁROSKÖNYV 392. sz. 43 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 6. köt. 892-893. p. 44 MOL NRA 722/39