Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

Nagy Sebestyén - zsellérek 1 Hunyad - zsellérek 15 Boldogasszony - zsellérek 3 Kiskassa - zsellérek 5 molnárok 8 Mindszent - zsellérek 3 őfelségének fizet: nemes Horváth Gergely - zsellérek 2 nemes Kunovith Miklós - zsellérek 3 Összesen 154 32 Porták összesen 186 Az összeírás a város középkor végi - újkor eleji topográfiájában először jeleníti meg plasztikusan a zselléreket, akik a középkor kútfőiben csak lappangtak, de a legelső olyan forrásban, amely túlmutat az oklevelek birtokjogi és vagyonjogi adatain, már mint utcák, városnegyedek és udvarházak lakói jelennek meg. Az összeírás a város portáit birtokjog szerint is megosztja, a két nemes zsellérein kívül - akik közvetlenül az uralkodónak adóznak - a többi porta mögötti jobbágy telkek és jobbágytömeg felett Balassa Zsigmondé a birtokjog. A két nemes egyike: Horváth Gergely, egykori diósgyőri várnagy személye a középkori birtoktörténet és topográfia felé mutat, hiszen mint csabai Kovács István leszármazottja (veje) az egyik legnevesebb miskolci kúria tulajdonosa, melyet és a mellette lévő másik telket még apósa szerezte meg a Miskolczi-Herczeg famíliától a Hunyad utcai malommal együtt. Az összeírás mutatja, hogy a telek a kora újkorra is megőrizte kiváltságait, hiszen kívül esik a zálogbirtokos joghatóságán, ugyanakkor a kúria tulajdonosának neve alatt fizető zsellérek lakóhelye is. Hasonló kúria-udvarház a másik nemesé, Kunovith Miklósé is, aki beházasodva az egyik ősi Borsod megyei nemesi családba, a Daróczi Tiboldok közé, birtokos lett a Tiboldok apró (talán egy-két teleknyi) birtokrészén, hiszen 1549-ben mostohafia panaszolja, hogy anyjának férje elherdálja az ősi Borsod megye birtokokat (köztük Miskolcot).

2 Hogyan szerezték a Tiboldok a miskolci birtokrészt, amely 1586-ban,

3 sőt 1651-ben is a család tulajdonában van,

4 nem derül ki a forrásokból, talán még a középkor végén jutottak hozzá. A portális adó mutatja, hogy miskolci ingatlanuk, amelyet nemesi jogon bírtak, zsellérek lakóhelye, mégpedig 2 portányi, nem csekély adóképességgel. A harmadik név: Nagy Sebestyéné, de az ő zsellérek lakta telke már Balassa Zsigmond földesurasága alatt áll, igaz, zselléreire csak 1 porta alapján vetették ki az adót, s nem 2 illetve 3 porta után fizettek, mint a nemesek telkén lakók, így a nemesi ingatlanokat népesebbnek gondoljuk, udvarukon több zsellérházzal. Ugyancsak zsellérek a 2 SZENDREI J. 1866-1911. III. köt. 126. sz. 3 MOL NRA 1395/3 * B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 7. köt. 16. p.