Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete
például egy disznósdi asszony megcsapásáért 34 krajcárt, egy Köbli István nevezetű tolvaj felakasztásáért 52 1/2 krajcárt kapott. 5 Egyébiránt a büntetések kiszabásában e korban sem volt egyöntetűség és következetesség. Sokszor kicsiny bűnöket halállal sújtottak, főbenjáró esetekben meg könnyen kegyelmet alkalmaztak. - A miskolci nagy templomban, a deákok karában záros ládák voltak, melyekben gazdagabb egyháztagok értékes holmijukat tartották. Ezek egyikét, a Győri Julianna ládáját 1729-ben Ballabás János 12 éves gyermek feltörte s kivett belőle 3 öltöző ruhára való ezüstgombokat és kanalakat. „Jóllehet halált érdemelne - úgy mond az ítélet - mindazonáltal ilyennek gyengeségére nézve másoknak elrettentő példájára a város piacán a mester által való megvesszőztetésre ítéltetett." A kár megtérítésére a szülők kötelezték magukat. 6 A tolvajoknak rend szerint akasztófa járt. 1711-ben Pardi Miska és Hegyi Matyi tolvajokat kötötte fel Péter mester. 7 Mészáros Miklós útonálló és rabló 1715-ben felkerekezésre ítéltetett, úgy mindazonáltal, hogy előbb társainak és orgazdáinak kivallására hóhér által meg fog kínoztatni. 8 Vincze György és Szígyártó János tolvajok 1719-ben elsőbben az orgazdák kivallásában keményen megkínoztatnak, azután pedig hóhér által felakasztatnak. 9 Ugyanezt a büntetést állotta ki Loso Peti nevű cigány több rendbeli lopásért. 10 Bodnár Gergely tolvaj kötöztető halált érdemelne - úgy mond az ítélet -, tekmtetik mindazonáltal jobbulás iránt való állapotja, úgy ifjú volta, azért 3 pénteken 100-100 pálcák által keményen megverettetik, úgy mindazonáltal, hogy utószor hóhér által kicsapatván, az nemes vármegyéből is ki fog űzetni; itt találtatván azután péntekig és vissza hogy ha gyönne, élete is elvesztődjék. 11 Erős büntetés sújtotta a gyújtogatókat is, ami természetes is, mert hiszen akkor, a fából való építkezés korában egy tűzeset egész városokat és falvakat pusztított el. 1719-ben egy Győri Ilona nevű csabai asszony gyújtogatás miatt hóhér által megvesszőztetik és proskribáltatik a vármegyéből. 12 Mint az ország egyéb részeiben, Borsod vármegyében is voltak boszorkányperek, amelyek itt éppúgy, mint másutt a bírók tudatlanságából és előítéletéből táplálkoztak. Könyörtelenül elégették itt is a boszorkányokat, de előbb társaik kivallására hóhér által megkínoztatták őket. 1717. november 29-én Lengyel Tamásné Virág Kata, Gombos Györgyné Tót Anna, Száz Györgyné Kasza Sári és Tót Istvánné Sigó Kata, mert „bűvös-bájos igriczi boszorkányasszonyok ördögökkel cimborálván sokakat tagjaikban elrontani, személyeket megnyergelni s rajtuk hegyeken és völgyeken nyargalván magukat és más terheket hor5 Jk. XVI. köt. 899. p. és XVIII. köt. 1, 325. p. 6 Mjk. II. köt. 177. p. 7 Jk. XVI. köt. 899. p. 8 Jk. XVIII. köt. 1, 43. p. 9 Jk. XVIII. köt. 2, 896. p. 10 Uo. 754. p. 11 Uo. 914. p. 12 Uo. 833. p.