Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

A Bécsben építendő Boromeus Károly templom építésére a possessionatus nemesekre taksából 1718-ban 200 rénes forintot,

37 1722-ben pedig 100 forintot konferál.

38 1721-ben az egri szerzeteseknek 15 forintot,

39 1722-ben az ugyanottani trinitarius atyáknak 30 forintot szavaz meg.

40 A sajószentpéteri templom körül való cinterem helyreállítására és bekerítésére 1724-ben 10 tallért adományoz.

41 1737-ben a szendrei ferenc-rendieknek 20 kocsi tüzelő-fát engedélyez;

42 az egri szigorúbb rendtartást követő konventnek temploma építésére 50 rénes forint,

43 a miskolci minorita atyáknak a templomépítés folytatására 150 forint, a szendrei ferenc-rendieknek templom építésére 50 rénes forint,

44 a kassai dominikánus atyáknak 20 rénes forint,

45 a sárospataki tanulóknak 30 forint, az egri minorita atyáknak 12 forint,

46 az egri trinitariusoknak rabok kiváltására 50 forint, az egri irgalmas-rendi barátoknak 30 forint,

47 1739-ben a pataki deákoknak búza- és borszállításra Ernőd faluból 2, Szentpéterről 5 kocsi engedélyeztetik Patakig, a szendrei ferenc-rendieknek 30 köböl búza és kő-szállításra megfelelő számú kocsik engedélyeztetnek.

48 Borsod vármegyében túlnyomó számban lévén a reformátusok, előre látható volt, hogy amint az egri püspökség és káptalanság megerősödik, kérlelhetetlen harcot fog indítani régi jogainak visszaszerzésére. Különösen Petrik András egri kanonok tanúsított agresszív fellépést a reformátusok ellen; 1711-ben a miskolci templomot azon a címen követelte már vissza a reformátusoktól, mert az nincs az artikuláris helyek közt felsorolva;

49 nem sokkal később ugyanő az ellen tiltakozott, hogy Felső-Győr lakosai a Rákóczi-forradalomban titokban rátették kezüket a templomra és plébániára.

50 Ugyanő és Zorger János prépost segédkeztek 1712-ben özv. báró Haller Sámuelné Barkóczy Juhának, ki a diósgyőri reformátusok helyreállított parochiáját és romokban heverő kőtemplomát elfoglalta; február 13-án két kanonok a református papot, Debreczeni Istvánt a parochiából kizavarta s mind a parochiát, mind a templomot katolikus szertartás szerint birtokába vette. A felvett tanúvallomásokból azonban kiderült, hogy a parochia is, meg a templom is már a Rákóczi-mozgalmak előtt a reformátusoké volt, minélfogva a vármegye visszaadta a reformátusoknak.

51 37 Jk. XVIII. köt. 2, 730. p. 38 Jk. XIX. köt. 788. p. 39 Uo. 325. p. 40 Uo. 657. p. 41 Jk. XX. köt. 62. p. 42 Jk. XXII. köt. 344. p. 43 Uo. 471. p. 44 Uo. 513. p. 45 Uo. 514. p. 46 Uo. 517. p. 47 Uo. 555. p. 48 Jk. XXII. köt. 841. p. 49 Jk. XVI. köt. 683. p. 50 Jk. XVI. köt. 848. p. si Jk XVII. köt. 1. p.