Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Faragó Tamás: Borsod megye és Miskolc vándormozgalmai az 1780-as években
4.1 A felhasznált források jellemzői Az 1770-1780-as évek Iélekösszeírásai elsősorban a vándorlók céljai iránt érdeklődtek, ezért megyénként illetőleg városonként rögzítették a katonának illetve szolgálatba álló elvándorlókat valamint a szolgálatvállalás és állandó letelepedés céljából érkezett idegeneket. A szóban forgó összeírás sorozatot felváltó 1784-1787. évi népszámlálás viszont nem annyira a vándorlások céljaira, mint inkább a vándorlók eredetére illetve célterületére volt kíváncsi, így ebből a létszámok és arányok mellért elsősorban a vándormozgalmak irányait ismerhetjük meg. A népszámlálási munkálatok során a külföldi eredetű idegeneket külön jegyzékben névszerint összeírták és e listákból elég sok fenti is maradt. Bár 1788. január 29-i rendeletével II. József illetve a Helytartótanács a kitört török háború miatti kedvezőtlen belpolitikai helyzetben nem kívánta tovább terhelni a helyi közigazgatást a népszámlálások évről-évre történő helyesbítésének munkájával (a revízióval), ezért beszüntette azt (Thirring 1937. 10.), a bürokráciák önmozgása következtében azonban mind Magyarországon, mind a szomszédos osztrák tartományokban még számos törvényhatóság 1788-ban, sőt 1789-ben is elkészítette és összesítésre felküldte az idegenek jegyzékét, melyek nagyrészt megmaradtak a Helytartótanács úatanyaga között. Ezekből viszonylag sok adat gyűjthető a vándorlók egyéni jellemzőire, származási/születési helyére, életkorára, foglalkozására és családi állapotára nézve. Sajnos a Borsod megyére vonatkozó adatok szórványosak - igaz, az összesítőkből tudjuk, hogy az idevándorló külföldiek száma összevetve a határszéli megyék vagy egy-egy nagyváros néha 1000 főt is meghaladó értékeihez képest nem volt számottevő. A Iélekösszeírások közül országos elemzés céljára az 1777. évi összesítőt használtuk (hiányzó adatait az 1778. és 1782. éviekkel egészítettük ki). Vizsgált népszámlálási adataink főként az 1787. évi utolsó revízióból származnak, melyet az 1785-1786. évi eredményekkel együtt Thirring Gusztáv közölt először (Thirring 1938). A dolgozatunkban használt megyei összesítők ugyanezeket az adatokat adják meg településenkénti bontásban. Ennél bővebb adatokat csak a településenkénti összesítők (melyekben minden háztartás adatai külön sorban szerepelnek) illetve a falvankénti összeíróívek tartalmaztak (Thúring 1938, 193.), ezekből azonban tudomásunk szerint Borsod megyei nem maradt fenn. Sajnos a fentebb felsorolt források egyáltalán nem problémamentesek. Az „idegenekről" (a vándorlókról) név szerinti jegyzékek ugyanis csak a külföldiek esetében készültek, ezért a belső vándormozgalmak összesített adatait - melyeket az 1770-1780-as évek Iélekösszeírásai és népszámlálásai törvényhatóságok szerint ugyancsak megadtak - sem pontosság, sem teljesség, sem demográfiai-társadalmi jellemzők tekintetében nem tudjuk ellenőrizni. A névszerinti adatok eddigi elemzéséből, valamint a 1770-es évek végi Iélekösszeírások és a Józsefi népszámlálások makroadataiból további problémák létezése is valószínűsíthető:
