Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Faragó Tamás: Borsod megye és Miskolc vándormozgalmai az 1780-as években

(4. tábla). A meglepetést a puszták igen magas 176, illetve 146 ezrelékes értéke okozza, melynek következtében a településtípusok közötti vándormozgalom mind a vándorlási egyenleget, mind a vándorlási többletet tekintve sajátos U alakú görbét ír le kicsúcsosodva a legkisebb illetve legnagyobb lélekszámú helységek csoportjánál (1. ábra). Kétségtelen, hogy a pusztákra vonatkozó esetszámok - mind az alapnépességé, mind a be- és kivándorlóké - igen kicsik és a többlet mindössze 3-4 puszta adatain alapszik, vagyis ez az érték kevéssé megbízható. Ezzel együtt mégis jelzés lehet arra nézve, hogy a külterületekre költözés folyamatával - nem leszűkítve azt az alföldi tanyavilágra - talán már a 18. századtól kezdődően alaposabban érdemes lenne foglalkoznunk. Ami az elvándorlások földrajzi viszonyait illeti (5. tábla), úgy tűnik, hogy Miskolc és környéke kivételével az elvándorlók többsége, mintegy 75-80 százaléka Magyarországon belül marad. Önmagában ez a magas arány nem különösebben meglepő, hisz a 100. évvel későbbi születési hely statisztika szerint 1890ben 90 százalék felettire becsülhető az országon belül vándorlók aránya mind Borsod megyére, mint az egész országterület falusi-kisvárosi településeire nézve.

4 Valószínűleg e vándorlók jelentős része nemcsak az országon, hanem a megyén belül is marad. Borsod esetében a 19. század végén a vándorlók 55-60 százaléka az említett forrás szerint csak a megyén belül vándorolt arrébb, és jelenleg nincs okunk arra, hogy a 18. század végén ettől lényegesen eltérőbb megoszlást tételezzünk fel. A század első felének belső vándormozgalmai - a török háborúk alatt elpusztult települések újratelepítése - ugyanis, melyek átmenetileg Borsodban is elég komoly népességmozgással jártak (Veres 1984) erre az időszakra nézve már minden valószínűség szerint lecsendesültek. A külföldre vándorlók pontosan kétharmada Miskolcról és környékéről adódik, amiből egyértelműen valószínűsíthető, hogy a megye központja és szűkebb környéke illetve a többi borsodi falvak és mezővárosok más-más vándorlási mmtákat képviselnek. Plasztikusan látszik ez a távollevők összetételét mutató grafikonon (2. ábra). Fenti megállapítást megerősíti a jelenlevő idegenek származási helyek szerinti megoszlása (6. tábla). Míg az Osztrák Birodalomból érkezettek kétharmada található Miskolcon és környékén, addig a máshonnan jöttek háromnegyede itt tartózkodik. Ezzel szemben a magyarországi eredetűeknek csak fele található meg ugyanitt. A „külvilággal" tehát elsősorban Miskolc és a közvetlen hatása alatt álló települések „tartják a kapcsolatot", míg Borsod megye többi településének lakossága a 18. század végén egy-két kivételtől eltekintve még viszonylag szűkebb térben mozog. 4 Az 1900. évi népszámlálás összefoglaló kötetében közölt 1890. évi vonatkozó adat alapján becsült érték (Magyar Statisztikai Közlemények 27. 22-23.). A születési hely statisztika természetesen nem az éves vándormozgahnakat mutatja, hanem egy hosszabb időszak során bekövetkezett, többségében valószínűleg tartós helyváltozások valamint a népszámlálás pillanatában éppen tetten érhető ideiglenes mozgások összegzett értékét.