Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete

Nyárád pusztult állapotban vannak s lakosaik új jövevények, 1 hónapi impositió alul felmenti őket.

28 Végül 1736. május 3-án a leégett tiszatarjám lakosoknak a jövő évi adómentességet szavazza meg a vármegye.

29 Az állandó adó behozatala szükségessé tette, hogy a törvényhozás az adózó nép összeírásáról gondoskodjék. 1715-ben a király sürgetésére létrejött az országos összeírást elrendelő törvény; „a Karok és Rendek Őfelsége hozzájárulásával elhatározták, hogy az ország fenntartására szükséges terhek egyenletesebb elviselése céljából írassék össze az ország." - Hogy a munkálat részrehajlatlansága annál is inkább biztosítva legyen, kimondatott, hogy a vármegyék más vármegyék által kijelölt bizottság által írassanak össze. Június 25-én gróf Pálffy Miklós nádor értesíti Borsod vármegyét, hogy jelöljön ki a maga részéről kiküldötteket Esztergom vármegye összeírására; a vármegye kijelölte Szepesi Jánost és Aszalai Ferencet. Borsod vármegye összeírására Mosón vármegye kiküldöttei utasíttattak s ezek mellé a két felső járásban Szatmári Miklós, Becskeházi Zsigmond és Kassai János, a 2 alsó, vagyis a miskolci és ónodi járásban Dőri András küldetett ki ellenőrző összeíróul.

30 Az összeírás a következő jobbágynemességet találta a vármegye területén: miskolci járás 297, ónodi 351, szentpéteri 360, szendrői 181, összesen 1189 család. Minthogy ez a népszámlálás tisztán csak az adózás szempontjából készült, nem voltak abba belefoglalva a nők, gyermekek, szolgák, mesteremberek stb. így tehát ez a szám a vármegye népességének közel sem nyújtotta teljes képét. Összeírtak még a négy járásban együttvéve 2152 ökröt, 1238 tehenet, 611 tinót, 1251 juhot és kecskét, 663 lovat, 2468 sertést, 674 1/2 hordó bort, 3107 köböl búzát, 1086 köböl árpát, 763 1/2 köböl zabot, 296 1/2 köböl kölest, 522 raj méhet, 723 font dohányt, 21 rézüstöt, 2 serfőzőt, akik a szentpéteri járásban laktak.

31 Ez az összeírás országszerte nagyon tökéletlen volt; voltak összeírok, akik semminek sem néztek utána, hanem tisztán a nép bevallása vagy puszta vélekedés után indultak. A bécsi udvar többször is elrendelte az országos conscriptiót, később azzal a bevallott céllal, hogy a földet megadóztassa. Azonban ez a terv a nemesség heves ellenállásán hajótörést szenvedett. Az 1723. évi 101. 102. tc. királyi helytartótanács felállítását rendelte el. Minthogy e helytartótanács nem függött semmi más hatóságtól, csak magától a királytól, s kötelessége volt a törvények végrehajtására ügyelni, a királyi hatalom szolgálatkész szervet nyert benne, mely politikai, közigazgatási és kulturális téren lépten-nyomon éreztette felsőbbségét. Mindenben és mindenütt az uralkodó érdekeit tartván szeme előtt, az országban csakhamar nagyon népszerűtlenné vált. Beleavatkozott minden dologba, de szerencsére nem lévén végrehajtó hatalma, parancsainak teljesítését a vármegyékre bízta, melyek csak akkor 28 Jk. XX. k. 528. p. 29 Jk. XXII. k. 79. p. 30 Jk. XVIII. k. 1.135-162. p. 31 Jk. XVIII. k. 1. 246. p.