Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Tóth Péter: Borovszky Samu megyetörténete
foganatosították azokat ha érdekeiknek és politikai pártállásuknak megfeleltek. Elnöke a nádor volt s ez a körülmény nagyban emelte tekintélyét. A királyi udvar egyik legelső feladatává tette a helytartótanácsnak azt is, hogy az ország nemeseit írassa össze. Ezzel egyszersmind egybe volt kötve a nemesi levelek és igazolványok megvizsgálása is, az ún. investigatio. Borsod vármegye is megkapta az erre vonatkozó rendeletet s 1724. június 26-án az alispán elnöklete alatt bizottság küldetett ki az indubitatus nemesek összeírására. 32 Ez az investigatio azután az egész század folyamán tartott s a vármegye protokollumai ettől kezdve telve vannak a nemesi levelek számbavételével. Mindig újabb és újabb nemesek költözködtek a vármegye területére s az összeíró bizottságnak elég dolgot adott, míg az igazolásokkal elkészült. A nemesség múlt századi menedékeit, a várakat pusztulásnek engedte a bécsi hadvezetőség. Egyébként is vármegyénkben mind a három vár romokban hevert s helyreállításuk vagy éppen újjáépítésük szóba sem került többé. Szendrő várát, mint tudjuk, 1706-ban Rákóczi Ferenc fejedelem rontotta le s falaiból emlékül is alig maradt valami. Ónod váráról egy 1711-iki tudósítás mint 2 emelet magas puszta várról beszél, melyben a fejedelmi lak romokban hever. 33 Diósgyőr várát egy 1722-iki összeírás 3/4 részében teljesen pusztultnak és lakhatatlannak mondja, csak 1 /4-ét hozta helyre és tette lakhatóvá néhai báró Haller Sámuel; ez a rész 4 egybe nyíló termet és a kápolnát foglalta magába, alsó részében 3 boltozott raktárhelyiség volt gabona és más élelmiszerek számára, végül 100 hordó bor elhelyezésére alkalmas pince. Az egészet mintegy 1000 frt-ra becsülték. 34 Egy 1736-ból való feljegyzés írója már úgy beszél róla, mint aki a nagyszerű és tágas templom romjait még saját szemével látta. 35 Az 1715. évi 49. te. II. Rákóczi Ferencet és elbujdosott híveit hazaárulóknak jelentvén ki, minden ingó és ingatlan javaiknak a királyi fiskus által való lefoglaltatását határozta el. Ennélfogva az udvari kamara a Rákóczi-javak egy részét sietett elkótyavetyélni, hogy belőlük minél több pénzt harácsoljon össze. 1721-ben az ónodi uradalom felét 30 000 forintért adta Lickingennek és másik felét ugyanannyiért Csáki Zsigmondnak. 1724-ben hasonló sorsra jutott a diósgyőri uradalom, melyet a munkácsi, ungvári stb. uradalmakkal együtt báró Altenberg Ottó vett bérbe 34 000 forintért. 1727-ben a cserépvári uradalmat és Edelény falut, mely előbbit Rákóczi Ferenc 5000 frt-ért zálogosított el, L'Huillier Ferenc tábornok és eperjesi parancsnok kapta 40 000 frt-ért, tekintettel arra, hogy egyetlen fia a Karaffa-ezredben mint zászlótartó a török háborúban Belgrádnál megsebesült s Zvornik ostrománál elesett. 36 A fennmaradó Rákóczijavakat 1725. július 6-án a szepesi kamara írta össze és bocsátotta árverésre, és pedig a következő falvakban: a Baraczka (?) faluban való részt, Kazincz falut, 32 Jk. XX. k. 56. p. 33 Akadémiai Levéltár, földr. 4 r . 7. sz. 34 Urbaria et conscriptiones fasc. 5. no. 4. 35 Akadémiai Levéltár, tört. 4 r . 180. sz. 36 NRA. fasc. 1855. no. 28.
