Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

B. Damjanovics Judit-Baán István: I. Ferdinánd Miskolccal kapcsolatos kiadatlan levele

Ezek a szőlők jöhetnek szóba, amikor a 16. századi állapotokat akarjuk rekonstruálni, mivel az egyházi szőlők egy része a reformáció után valószínűleg családi vagyonként öröklődött, másik része viszont a prédikátor javadalmát képezte.

6 Mivel a felpanaszolt malom és szőlő nem szerepel az 1563-as diósgyőri lajstromban, ebből arra következtethetünk, hogy jogtalan elfoglalásuk 1563. május 19. után történt. Az oklevél a plébánost plebanum Catholicum et Orthodoxumként említi, ami egyértelműen azt jelenti, hogy 1564-ben a miskolci parochiális egyház papja katolikus vallású volt. Marjalaki Kiss Lajos szerint Fáncsy Borbála 1563. februárjában bekövetkezett halála után minden akadály elhárult a reformáció terjedése elől, és ebből azt a következtetést vonja le, hogy az avasi egyház ettől kezdve a református egyházhoz tartozott, mert tudomása szerint semmilyen nyoma sincs annak, hogy 1563 után a városban katolikus egyházszervezet állt volna fenn, vagy katolikus szertartást végeztek volna.

7 Ferdinánd oklevele ezt a következtetést nem támasztja alá. Kérdéses, hogy a királyi leiratban említett parochiális egyház az avasi Szent István egyház-e vagy a Boldogasszony egyháza. Marjalaki szerint ugyan a Boldogasszony templomnak már a 15. század óta nem volt külön plébánosa, mivel kápolna rangjára süllyedt, maga az épület pedig annyira romlásnak indult, hogy a reformáció idején már csak a maradványai voltak láthatók.

8 Ennek ellentmond azonban az az 1563. december 14-i királyi levél, amely a Boldogasszony egyházról mint működő istentiszteleti helyről és parochiális templomról tesz említést.

9 Leveles Erzsébet szerint a Boldogasszony egyházának a 16. század hatvanas éveiben már nem volt plébánosa, mert elhagyatott volt.

10 Az általunk közölt 1564-es Ferdinánd féle oklevélben név nélkül említett plébános viszont nem lehet a mindszenti templom papja, mivel az csak templomigazgató (rector capellae) volt. Leveles arról is van tudósít, hogy 1562-ben az egri püspök Váraljai János ferencest nevezte ki Miskolcra helyettes plébánosnak, aki valószínűleg a Boldogasszony templomában misézett. (Sajnos Leveles nem közli forrásait, ezért adatait nem tarthatjuk bizonyított tényeknek.)

11 Nem tudjuk, hogy 1564-ben egy vagy két plébánia volt-e Miskolcon, Ferdinánd oklevele azonban a plébánosról beszél és nem az egyik plébánosról, illetve nem fűzi hozzá, hogy melyik templom plébánosáról. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a városnak ekkor valószínűleg egy plébániája volt, az is a katolikusok kezén. Ez az adat segíthet abban, hogy pontosíthassuk, mikor térhetett át Miskolc városa a református hitre. 6 GYULAI É. - TÓTH P., Az Avas topográfiája és toponírniája a XIV-XVII. században, in A miskolci Avas (szerk. DOBROSSY I.), Miskolc 1993, 26. 7 Miskolci egyháztörténelrni adatok a XVI. századból. Az avasi templom és torony építése. 1927. in Tört. és Rég. Közi., II. 2-3. sz. 102-103 88 Uo. 101 9 SZENDREI J., id. mű, 243-244 10 HALMAY B. - LESZIH A., Miskolc (Magyar városok monográfiája), Budapest 1929, 59 » Uo.