Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Ö. Kovács József: Társadalomtörténeti kérdések és források a 18. századi Miskolc példáján
Társadalomtörténeti kérdések és források a 18. századi Miskolc példáján ( Kutatási beszámoló) Ö. KOVÁCS JÓZSEF A 18. századi Miskolc társadalmát egy későbbi, érdeklődési körömbe sokkal inkább tartozó, 19. századi nézőpontból vizsgálom. Kérdéseim és módszereim szándékom szerint társadalomtörténetiek, amely alatt társadalmi szerkezetek, folyamatok és cselekvések rekonstrukcióját értem. Valójában két általánosabb kérdés foglalkoztat, egyrészt az, hogyan növekedett az egykori 4000 ezer lelket számláló mezőváros a 18. század közepére 8-9000 főre, majd a század végére 14000 főre? 1 Másrészt az érdeklődésem középpontjában az áll, hogy az egyének és családok életében miféle társadalmi helyzetváltozások, mobilitási irányok figyelhetők meg? Mindezzel összefüggésben a 18. században leginkább három tényezőt érdemes megvizsgálni: 2 1. A foglalkozási és a társadalmi szerkezet átrétegződését. 2. A demográfiai fejlődést, s az ehhez igen szorosan kapcsolódó migrációt. 3. Harmadrészt egyéb, mindenekelőtt mentalitástörténeti jegyeket kellene feltárni. További, minden korszakban érvényesülő tényezőként a hatósági és állami beavatkozás szerepét és elemzési lehetőségét emelném ki. Az említett két főkérdés mellett célszerűnek tartom részletesen leírni kutatási szempontjaimat, amelyek egyúttal e megközelítés lehetőségeit és korlátait is megmutatják. Kutatásom során elsősorban a rendszerszempontú ábrázolást szeretném megvalósítani. Tehát azt feltételezem, hogy Miskolc társadalma, még pontosabban a város és vidéke egy rendszert képezett, amelynek természetesen további alrendszerei nevezhetők meg, mint például: természeti környezet, gazdaság, társadalom, kultúra, politika. Én ezek sorából - egy szükségszerű elválasztással csupán a társadalommal kívánok foglalkozni. Nyilvánvaló, hogy e rekonstrukciós kísérlet során az általam feltételezett „társadalom" valójában további kisebbnagyobb egységekre, rétegekre bontható. Alapvetően fontosnak tartom, hogy egy jól kiválasztott, másokkal is egyeztetett fogalmi készlet és kérdések birtokában vizsgáljuk a forrásokat. Mindebből következően szoros együttműködésre van szükség. A témám esetében a legközelebbi csatlakozási területnek a gazdasági 1 Lásd bővebben Szendrei János: Miskolcz város története 1000-1800. (Második kötet.) Miskolcz, 1904.; Marjalaki Kiss Lajos: Régi népszámlálások Miskolcon. Miskolc, (1929). 2 Erre vonatkozóan ld. a téma egyik legismertebb kutatójának összefoglaló munkáját: Hartmut Kaelble: Soziale Mobilität und Chancegleichheit im 19. und 20. Jahrhundert. Deutschland im internationalen Vergleich. Göttingen, 1983. 18-21. o.: Társadalmi rétegződés. Szerk. Andorka Rudolfet al. Budapest, 1995.