Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Ö. Kovács József: Társadalomtörténeti kérdések és források a 18. századi Miskolc példáján

Társadalomtörténeti kérdések és források a 18. századi Miskolc példáján ( Kutatási beszámoló) Ö. KOVÁCS JÓZSEF A 18. századi Miskolc társadalmát egy későbbi, érdeklődési körömbe sok­kal inkább tartozó, 19. századi nézőpontból vizsgálom. Kérdéseim és módszere­im szándékom szerint társadalomtörténetiek, amely alatt társadalmi szerkeze­tek, folyamatok és cselekvések rekonstrukcióját értem. Valójában két általánosabb kérdés foglalkoztat, egyrészt az, hogyan növekedett az egykori 4000 ezer lelket számláló mezőváros a 18. század közepére 8-9000 főre, majd a század végére 14000 főre? 1 Másrészt az érdeklődésem középpontjában az áll, hogy az egyének és családok életében miféle társadalmi helyzetváltozások, mobilitási irányok fi­gyelhetők meg? Mindezzel összefüggésben a 18. században leginkább három té­nyezőt érdemes megvizsgálni: 2 1. A foglalkozási és a társadalmi szerkezet átré­tegződését. 2. A demográfiai fejlődést, s az ehhez igen szorosan kapcsolódó migrációt. 3. Harmadrészt egyéb, mindenekelőtt mentalitástörténeti jegyeket kellene feltárni. További, minden korszakban érvényesülő tényezőként a ható­sági és állami beavatkozás szerepét és elemzési lehetőségét emelném ki. Az em­lített két főkérdés mellett célszerűnek tartom részletesen leírni kutatási szempont­jaimat, amelyek egyúttal e megközelítés lehetőségeit és korlátait is megmutatják. Kutatásom során elsősorban a rendszerszempontú ábrázolást szeretném megvalósítani. Tehát azt feltételezem, hogy Miskolc társadalma, még pontosab­ban a város és vidéke egy rendszert képezett, amelynek természetesen további al­rendszerei nevezhetők meg, mint például: természeti környezet, gazdaság, tár­sadalom, kultúra, politika. Én ezek sorából - egy szükségszerű elválasztással ­csupán a társadalommal kívánok foglalkozni. Nyilvánvaló, hogy e rekonstrukci­ós kísérlet során az általam feltételezett „társadalom" valójában további kisebb­nagyobb egységekre, rétegekre bontható. Alapvetően fontosnak tartom, hogy egy jól kiválasztott, másokkal is egyeztetett fogalmi készlet és kérdések birtokában vizsgáljuk a forrásokat. Mindebből következően szoros együttműködésre van szükség. A témám esetében a legközelebbi csatlakozási területnek a gazdasági 1 Lásd bővebben Szendrei János: Miskolcz város története 1000-1800. (Második kötet.) Miskolcz, 1904.; Marjalaki Kiss Lajos: Régi népszámlálások Miskolcon. Miskolc, (1929). 2 Erre vonatkozóan ld. a téma egyik legismertebb kutatójának összefoglaló munkáját: Hartmut Kaelble: Soziale Mobilität und Chancegleichheit im 19. und 20. Jahrhundert. Deutschland im internationalen Vergleich. Göttingen, 1983. 18-21. o.: Társadalmi rétegződés. Szerk. Andorka Ru­dolfet al. Budapest, 1995.

Next

/
Thumbnails
Contents