Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

B. Damjanovics Judit-Baán István: I. Ferdinánd Miskolccal kapcsolatos kiadatlan levele

Promontorio Csaba in monte Kezepzer existentem Parocho Catholico Miskolcziensi remitti. Ceruzával: 2 a/7. Tintával: No 230. Az oklevél egészíves papírra van írva, és közepes királyi pecséttel van ellátva, amelynek csak apró darabjai maradtak meg. I. Ferdinánd közli, hogy a miskolciak panaszt tettek nála a diósgyőri vár által jogtalanul elfoglalt malom és a Középszer (Kezepzer) hegyen fekvő szőlő miatt, mely a katolikus egyház tulajdona, egyben a plébános javadalma. Utasítást ad, hogy mivel az törvényesen a parochiális templom plébánosáé, adják vissza neki. A király leiratát két tanácsosának, Bornemissza Gergely csanádi püspöknek és Árva megyei nemes Bethlenfalvi Thurzó Ferencnek, valamint Magochy Gáspár kapitánynak címezte. Bornemissza Gergely 1561-ben szepesi és jászói prépost volt. 1563. nov. 19-én csanádi püspökké nevezték ki, 1572-ben pedig váradi püspök lett. 1584-ben hunyt el.

1 Thurzó Ferenc 1534-ben nyitrai püspök volt. Nem tudjuk, vajon attól félve, hogy családja kihal, vagy pedig azért, hogy addig szerzett jövedelmét élvezhesse, 1557-ben lemondott püspökségéről, és feleségül vette Kosztka Borbálát, aki nem ajándékozta meg gyermekkel. Első felesége után a szigetvári hős, Zrinyi Miklós leányát, Katalint vette feleségül, akitől két fia és négy leánya született. A lietavai és árvái várak és uradalmak birtokosa volt. 1576-ban halt meg.

2 Magochy Gáspár 1556-ban gyulai várkapitány volt. 1562-ben török fogságba esett, melyből kiváltotta magát. 1564-ben az egri vár kapitányává, valamint Heves és Külső-Szolnok megyék főispánjává nevezték ki. Később Bereg, majd Torna megye főispánja lett. 1579 táján meghalt.

3 Ferdinánd feltehetőleg azért címezte e három hívének utasítását, mivel Thurzó Ferenc, aki szerepelt a diósgyőri vár rendes évi bevételéről 1563-ban készült jegyzék aláírói között,

4 személyesen is ismerte a helyzetet. A diósgyőri lajstromban nem szerepel olyan malom, ami azonosítható lenne a Ferdinánd oklevelében említettel, bár a helyét ismerjük: a város felső részében feküdt. Csaba birtok szőlőhegyén, a Kezepzeren van az igazságtalanul elvett szőlő. A diósgyőri jegyzék két szőlőt említ a Középszeren: az egyik magvaszakadás miatt szállt a várra, majd adományozás folytán Sándor Benedek birtokolta, a másik oltárjavadalom volt, amelyet Balassa Zsigmond özvegye Gorbay Ambrusnak ajándékozott. A második sem lehet a Ferdinánd által említett szőlő, mert az parochiális birtok volt, nem pedig oltárjavadalom. Az 1702-es Kötelkönyvben a Középszeren szerepel egy "Parochiához való szöllő, 16 emberre", valamint "tiszteletes Miskolczi Mihály uram" 2 szőlője és "Tiszteletes Ováry János uramé", ezeken felül pedig a "Varasé, edgyház szöllő".

5 1 NAGY I., Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857. 1,185. 2 UO. X, 208. 3

UO. VII, 238-239. 4 SZENDREI}., Oklevéltár Miskolcz város történetéhez, III. kötet, Mikolc, 1890, 232-235. 5 TÓTH P. (közreadó), A miskolci Kötelkönyv, B.-A.-Z. megyei Levéltári Füzetek. 22. Miskolc 1986, 87.