Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Hőgye István: Miskolcra vonatkozó iratok, adatok a zempléni levéltárban 1703-1872

Miskolcra vonatkozó iratok, adatok a zempléni levéltárban 1703-1872 HŐGYE ISTVÁN „Igen számos, igen nagy tekintetű írásaink vágynak, ezek nem egyedül a megye, nem a haza, de az egész emberiség kincsei. A később idők Kovachichai és Horvát Istvánjai innen szednek majd fényt régibb történeteink homályainak felvilágosítására." Kazinczy Ferenc, aki 16 éven át volt Zemplén vármegye levéltárának munkatársa, jól ismerte a gazdag iratanyagot, írta az idézett sorokat. Valóban a zempléni levéltári iratanyag nemcsak a vármegyére, hanem a szomszédos területekre, Abaújra, Borsodra és Miskolc városra is bőséges adat és iratanyaggal rendelkezik. A Zemplénből indult, országossá szélesedő nagy mozgalmak, események, mint pl. Császár Péter, vagy a hegyaljai felkelés, a török elleni küzdelmek, a Rákócziak szabadságharcai, a magyar jakobinus mozgalom, a reformkori politikai csatározások, az 1848-49-es szabadságharc, stb. ezeknek zempléni és a környező vidékeknek egymásra hatása jól tükröződik a levéltár iratanyagában. Többször elhatározott szándékunk, hogy a környező megyék levéltáraiban - összefogva a levéltáros kollégákkal - feltárjuk egymás levéltáraiban meglapult, alig kutatott, mutatók nélkül őrzött más megyére vonatkozó adatanyagot. Ez évtizedes munka lehetne, hiszen pl. Borsod vármegye és Miskolc már évszázadok óta - nemcsak a most vizsgált korszakban - mindig gazdasági, kulturális kapcsolatban állt Zemplénnel, történeti személyek, közös birtokosok, azonos érdekek kötötték össze. Sokszor más megyék levéltárában egy-egy történelmi eseményre érdekesebb, gazdagabb adatot lehet találni, mint az illetékes megyei anyagban. Ezeknek összegyűjtése, felhasználása szükséges és nélkülözhetetlen bizonyos kérdések megvilágításához. Az előkerülő új adatok színezhetik, módosíthatják, sőt alapjaiban megváltoztathatják egy-egy esemény, jelenség, politikai vagy gazdasági mozgalom, küzdelem korábban ismert tényeit. Most, hogy készülnek a Miskolcról írt tanulmányok, sajnos a kutatók nem használták ki azokat a módosító, gazdagító, színesítő forrásokat, amelyek pl. a zempléni levéltárban találhatók, ezért határozott úgy a várostörténeti monográfia szerkesztő bizottsága, hogy külön kötetben felsorakoztatja, vázlatosan bemutatja azokat a forrásokat, adatokat, amelyek kimaradtak. Miskolc városra olyan bőséges adatanyag található a Zemplén megyei, hegyaljai városi és családi levéltárban, melynek feltárása évtizedek munkája le-