Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

Szentmiklóssy János főutcái házával.

300 1606-ban ezen a házon (az mely curia nobilitaris Pap Zerben vagyon) már Szentmiklóssy János négy gyermeke és özvegye, Kun Mártonné Legendy Margit osztozik,

301 s további sorsa talán az egyház birtoklásával fonódik össze. Az Avas hegy városrészének legnevezetesebb lakóépülete az első prédikátor háza volt, ahová 1616-ban törökök törtek, amint az akkor prédikátor, Miskolci Csulyak István jegyezte fel naplójában. „Ez év november 20-án, advent első vasárnapján, amikor hajnalban prédikációmon elmélkedtem, még hajnali szürkületben az egri törökök váratlanul ellenségesen ránk törtek, a város lakóinak minden lovát, meg az enyémet is, elhurcolták, s nekem nagy ijedtséget okoztak. Néhány közülük ugyanis, amikor egyedül voltam, házamra tört, megvertek, sőt meg is öltek volna, ha sajtot és szappant adva le nem csendesítem a dühös kutyákat. Mivel sem a városiak, sem a [papszeresi] zsellérek, akiket hívtam, nem jöttek segítségemre, nyomban eltökéltem, hogy ezután szűkebb hazámban fogok lakni."

302 Az első prédikátor telkével egybefüggően feküdt a skóla középkori eredetű épülete, amelyet a 17. században szintén átalakítottak, bővítettek. „1668 . Ezen esztendőben rakattatott az oskolában kőből egy pince és két auditórium és az mellette lévő mester háza, és ezen esztendőben zsindelyeztetett meg."

303 A két terem az oktatás célját szolgálta, s itt lakott az iskolamester is, akinek külön épületet emeltek. De a bentlakó diákok lakó- és hálóhelye is az iskolaépület volt. Az iskola nemcsak a tudomány, vallás szentélye volt az újkori Miskolc lakomák szemében, hanem bizonyos bűnös cselekedeteké is. Ez derül ki egy 1685-ben történt peres esetből, ahol a vármegye előtt két miskolci nemesasszony áll egymással szemben. Szőcs István özvegye, Dobecz Örzsik ugyanis 1683-ban Nemes Jánosné Bodnár Katának azt kiáltotta oda a Piac utcán, hogy „ne hagyja az scholában, az miskolciban, az ő főkötőjét, avagy a korcsmán, mellyet a felperes sxmpliciter tagad, hogy sem az scholában, sem penig korcsmán főkötőjét nem hattá, sőt még scholában sem volt... kész leülni az alperes előtt és comprobállja szavahihető tanúi által, hogy a főkötőjét a scholában avagy az korcsmán az deákoknál hattá."

304 A tanúk vallomásából is kiderül, hogy alig lehet rosszabbat mondani egy asszonyról, mint hogy a „főkötőjét is elhullatja az oskolában". A perben az iskola a kocsmával egyenlőképpen a diákok szórakozóhelyeként tűnik fel, ahová még nemesasszonyok is bebetérhetnek hozzájuk. 1764-ben is paráznasággal vádolnak egy asszonyt, aki „gyakorta részegeskedett az deákokkal" 305 300 totalem domum ipsorum Capituli Ecclesiae Agriensis lapideam concabialem... ex coacta emptione a uobili Joanne Szentmiklóssy factae (1591). B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XVIII. V. 11. ...cujusdam domus in tlieatro oppidi Myskolcz. per aliam quandam domum jam dicti Capituli nobilitarem a nobile Joanne Zentmilossy concambiatam (1592). B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 4. köt. 213. p. 301 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 3. köt. 676-677. p. 302 Ritoók Zsigmondé fordítása alapján. GYULAI É. 1996. (Alkalmak) 303 SZENDREI J. 1866-1910. III. köt. 525. p. 304 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 10. köt. 559. p. »5 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 10. köt. 467. p.