Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

ke te ruhában."

295 A nyilvános bűnbocsánatnak ez a módja egyben a legnagyobb megszégyenítés is volt a városban. 1675-ben egy vármegyei perben Mészáros János özvegyét vádolják azzal, hogy későbbi urával, Mészáros Miklóssal már előző férje életében „esett terhesen". Az asszony erre azt mondta: „Tudja ő azt, hogy csak fizetés kellene a szolgabírónak. Úgy, de a fekete ruhát is fel kell venni. Arra asszony mondott: ha én felveszem is, de az uram készebb inkább elmenni Miskolcrúl, mintsem felvegye."

296 A fekete az élénk színeket kedvelő későreneszánsz nemesi és mezővárosi viseletben - az előkelőbb vörössel szemben - különleges hangsúllyal bírt egy nemesemberek között folyt vármegyei per (1676) tanúsága szerint. A vármegye előtt Aszalós-Szabó István felesége, Végh Katalin perel BartaSzabó Mártonnal becsületsértés miatt, amely így esett a Meggyesalján: „Aszalós István uram sovént font, azomban Barta Márton uram az templombúi jővén haza az könnyörgésről, megálla s monda: Bátya, bizony bolondság ez, az kit most mívelsz, mert jobb volna az előtti helyen kerítenél. Erre a felesége mondja: Mit mocskolsz, mert ha veres süvegünk nincsen is, oda állunk az fekete süvegben, az hova te az veres süvegben."

297 Mind a veres, mind a fekete süveg miskolci nemesek viselete volt, de az eset igazolja, hogy a színek társadalmi különbségeket is kifejeztek. A városba érkező idegennek messziről feltűnhettek az Avas oldalán álló kőépületek, nemcsak a templom és harangtorony, hanem a parókiák és iskola is. Miskolcnak már a 17. század legelején két prédikátora volt, külön rezidenciával, a főprédikátor az iskola melletti telken, a Szinva partján lakott és tartotta fenn az egyház intézményét, a parókiát, de a 17. század második felében a másodprédikátornak is megfelelő házat épített a város: „1662. Az második prédicátor házát az akkori bírák, úgymint Áts Jánosék megépíttették becsülletesen."

298 Az épület minden valószínűség szerint az Avasi református egyház jelenlegi imaterme és parókiája, amely a főprédikátor Szinva-parti telkével szemben, a Papszeren épült fel illetve épült újjá a 17. század második felében. A másodprédikátor telkének és házának eredete homályban marad, de nem zárhatjuk ki, hogy egy korábbi nevezetes épület átalakításával nyerték. Ez a ház talán az lehetett, amelyet a diósgyőri zálogbirtokosok - mint Fodor Józsa egykori királyi donátióval birtokolt nemesi papszeresi házát - 1591-ben az egri káptalannak adományoztak. A református földesurak egy református városban a prédikátorsághoz tartozó zsellérsoron nem jószántukból adományoztak udvarházat a káptalannak, hanem egy peres ügy jóvátételeként (recompensam), a két peres fél ugyanis, mint diósgyőri uradalom mezővárosa, Mezőkövesd, illetve Szentistván puszta földesurai határvitába bonyolódtak.

299 Talán az ingatlan helye nem felelt meg a káptalannak, tény, hogy a papszeresi kúriát már 1591-ben elcserélik nemes 295 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 207. p. 296 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 9. köt. 1675. szeptember 2. 297 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 9 köt. 377. p. és IV. 501/c. XVIII. XI. 50. 298 SZENDREI J. 1890-1904. III. köt. 523. p. 299 domum sen curiam nobilitarem ipsorum in piatea Papzezor vocata, quae alias quondam Josae Fodor, ex donatione et collatione regia praefuisset. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 2. köt. 725-726.. p.