Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)
Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században
gottakat „Meskolczrul felfutván" záratja a vár börtönébe. 245 De Szepessy Pál is „felment" Miskolcról Diósgyőrbe, hogy az omladozó hidat maga is megnézze. 1700-ban Sajószentpéteren a kamara megbízásából a vármegye tanúvallatást tartott a diósgyőri uradalom tartozékairól, azok szolgáltatásairól, ahol a megkérdezettek úgy emlékeznek, hogy „királyi birtok volt, mégpedig Mátyás király várához való". Mátyás, mint a diósgyőri vár egykori ura, igencsak foglalkoztatta az emberek képzeletét, ezt igazolja, hogy a tanúk között ketten is láttak (köztük Dőry Bálint is) a diósgyőri vár kapujában egy szalonnát felfüggesztve és igencsak megfeketedve, amelyről az a hír járta, még magáé Mátyásé volt. Van aki úgy tudja, hogy sokat időzött itt Mátyás király felesége sőt maga a király is. Mária királynő, mint a vár utolsó fejedelmi gazdája, emléke is élénken élt az uradalom közvéleményében, Lakatos Mihály 70 éves miskolci maga is látta a várban egy ajtó szemöldökfáján a MARIA REGINA feliratot. 246 A zálogbirtoklás időszakában Miskolcon a figyelem a város belső gondjai felé terelődött, a tömeges telekinscriptiók miatt csökkent a földesurak és az uradalmi központ szerepe, a töröknek való adózás és politikai harc, az életért folytatott küzdelem miatt megnőtt a kommunitás súlya. A város gyarapodó nemesi társadalma is nagyobb súllyal képviseltette magát a gazdaságban, közéletben, de a város mmdennapi életében, sőt a városképben is. A legtekintélyesebb nemesek kúriája, rezidenciája fontos városképi elem, viszonyítási pont, hely lett a városban az újkor első másfél századában. Miskolc 1563-as urbáriuma az Óvárosban 17, az Újvárosban 4 nemesi házat tartalmaz, ezek némelyike, mint apátsági vagy pálos kúria, egyházi ingatlan volt. A 16. század utolsó harmadában az egyik legnevezetesebb miskolci kőház Miskolczi Ambrus deáké, a diósgyőri tiszttartóé és várnagyé volt, aki nemcsak nevével, származásával kötődött a városhoz, hanem azzal is, hogy feleségének és fiának temetkezőhelyéül az Avasi templomot választotta. Se miskolci, se diósgyőri kúriája nem maradt az örökösök kezén, előbb Kis Tamás ónodi várnagy, majd az 1660-as években a miskolci Pathai István nemes veszi zálogba, ez utóbbi az összes ingatlanért 1000 forint zálogösszeget ad. Ambrus deák egykori miskolci házát végül 1674-ben megosztják az örökös Hányi Péter és Pathai István között úgy, hogy „az miskolczi curiának napkelet felől való medietása nyíl szerént, az udvarnak azon részre való felével jutott Hányi uramnak, az másik, úgymint napnyugat felől való része Pathai István uramnak maradott az alatta való pincével együtt. Az kapu mind a két résznek közre 245 MOL P 71 (Csáky cs. lt.) Fasc. 264. 246 Miclmel Lukács nobilis persona, Szentpéter, annorum 40. Audivit quondam fuisse bona regalia et arcem signanter vero Matthiae regis... Andreas Sólyom annorum 80. Bona fuisse regalia, nominanter Matthiae regis et iam in porta arcis ejusdem idem testis vidit aliquod laridum appensum, quod laridum ipsius Matthiae regis esse dicebatur, et tarnen fuit valde nigrum... Valentinas Dőry nobilis persona Miskolcziensis annorum 70. In medio portae arcis controversae viderit aliquod laridum, quod dicebatur fuisse Matthiae regis... Andreas Septei persona Miskolcziensis annorum 60. Audivit a suis predecessoribus condam ibidem mansisse conjugem regis Matthiae, quo subinde etiam ipsimet rex venire solebat.... Joannes Lakatos nobilis persona Miskolcziensis annorum 60. ...légit et vidit in fronte cuiusdam januae in eadem arce habitae unum talem inscriptionem: MARIA REGINA. MOL NRA 1041/40
