Levéltári Évkönyv 8. (Miskolc, 1997)

Gyula Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban. Miskolc topográfiája a 16-17. században

1607-ben Gombos András kúriái is veszélybe kerültek, mert a város lakosai malmukat úgy kezdték meg építeni, hogy házaikat a víz szűk mederbe terelése az elöntéssel fenyegeti.

206 A város épülő malma a régi malomtulajdonosokat is sértette, így Zalatnay Mihályt és feleségét Fánchy Annát, akik sérelmezik, hogy a város a malomhoz vezetett vizet visszatartja.

207 A malmok körül felgyülemlett víz nemcsak a házakat, utcákat veszélyeztette elöntéssel, hanem a művelt határt, legelőket is. 1634-ben Jenke birtokosa, a tapolcai apát és Miskolc zálogbirtokosai tiltakoznak a vármegyénél amiatt, hogy a Bárius család Alsózsolcán a Sajón malmot épít, mivel „azon malom az miskolci határnak és pástjának nagy kárára lenne".

208 A malmoknak nemcsak építése, hanem rendben tartása is tőkeerőt, szakértelmet, állandó építőmunkát igényelt, ezért az egyház zselléreinek egyik fontos kötelessége a középkor óta a kétkövű, felülcsapó Papmalom rendben tartása, mégpedig a „malomtöltés, malomárok tisztítás, ásás". A malomkő biztosítása és „a malom minden rendbeli építése" a város feladata,

209 az 1670-es években Sárospatakról hozatnak Miskolcra malomkövet.

210 1626-ban a Városkönyvbe is bejegyezték: „Az prédikátor malmának állapotja Miskolcon eleitől fogva úgy volt, hogy az derekas építését, házát, hajazatját, kőpadját varasul építették, az gátlását az jobbágyok tötték, az Papszeresiek és Tót utcaiak, az malomkövet az közből vötték és hozták, gerendelt, silibfát azon szerént" 2U Ehhez a malomhoz (már a középkorban is említett) kis utca vezetett a 15. kötél egyik telkének hosszúságában, s a város malmára folyó patak mellett nemcsak kovácsműhely szerepel a Kötelkönyvben, hanem egy halastó is a város közepén (6. kötél), amelyet - a korabeli gyakorlatnak megfelelően - valószínűleg a malomárokból rekesztettek el. A 17. század második felében alapjaitól újjáépített Szepessy-féle felsőmalmot 1701-ben felmérték, az építését értékét megbecsülendő. A malom két részből állt, a (kender)törő és a kétkövű gabonaörlő, melyek nemcsak épületükben, hanem a vízműveket tekintve is elváltak, a kendertörőhöz kisebb hozamú patakvizet vezettek, s ez egy zsilippel találkozott a nagymalom (Szinva)vizével: „amint a törőtül alájön a víz és öszveszakad a malom derékvizével a silyibfőtül ^zsiliptől)". Szepessy Pál úgy újíttatta meg a régi malmot, hogy a malmon felül 78 öllel szakadt ki a régi árok a folyóvízből, s ezt erősítették-magasították meg töltéssel, a zsüip fölött 12 ölnyire.

212 A kora újkori Miskolc legkülönösebb malma és a hozzátartozó vízművek a híres 16. századi miskolci prédikátor, Hevessy Mihály családjának kúriájával 206 ...curiae enini ipsorum angustia et colübitione aquae in suo alveo, desolationi exponerentur, ac aquae opprimerentur. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 3. köt. 715. 207 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 3. köt. 687. p. 2

<* B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 5. köt. 185. p. 209 Sp. Lt. LRB 210 NYÍRY D. 1927-1928.111. p. 2» B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 210. p. 212 ...úgy kellett tölteni a vízároknak a partját, a régi árkát alulról ásni nem kellett, sőt tölteni, a silyibfőtül fogva felülre, mintegy 12 ölnyire elől, mintegy embernek övedzéséig, de a silyibfőnél torkig is kellett tölteni, mivel akkor is folyt ezen mostani árkon a víz és igen elmosta volt az erre folyó víz. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XVIII. XI. 1006.