Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán

A jobbágyi szolgáltatások és az alább felsorolt kereseti lehetőségek mellett is szembetűnő, hogy a zólyomi falvak úrbéri bevallásai nem tesznek említést a síkvidéken végzett vándormunkáról, időszaki mezőgazdasági tevékenységről, jóllehet a népesség nem volt önellátó a kenyérgabonából. A Felföld népének életében általában igen nagy jelentőségű volt a magyar Alföldön vállalt aratómunka, a mezőgazdálkodó síkvidék és az azt övező hegykeret népének ezt a sajátos összeműködését a 16-17. század fordulójától írásos adatok is igazolják.

25 Meglepő tehát, hogy Zólyom népe nem említi ezt a munkalehetőséget az úrbérrendezés előkészítése során. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy helyben lényegében állandóan volt pénzszerzési lehetőségük, s a felföldi gabonaforgalom központjaiként funkcionáló bányavárosok gabonapiacain könynyebb volt megvenni a kenyérnekvalót, mint azt több hetes távolléttel biztosítani. De a zólyomi falvak népei is megfordult a síkvidéken. Ternye, Turava és Lieszkóc jobbágyai pl. évente egy-két alkalommal úrdolgára jártak le a Borsod megyei Edelényben és Cserépfaluba. A három zólyomi falu földesura ugyanaz a galánthai Eszterházy István gróf volt, aki 1761-1781 között a borsodi úrbéres mezőváros, Edelény birtokát is igazgatta. A robotot és a terményjáradékot behajtotta, így a Bódva-völgy kitűnő gabonája nagy mennyiségben juthatott az uraság zólyomi központjába.

26 Az említett falvak mellett több településről is jártak fuvarosok Borsodból: pl. fát, zsindelyt szállítottak, visszafelé pedig bort, gabonát fuvaroztak. Királyfalva fogatainak pl. 14 mérföldet kellett megtennie Edelényig. Edelénybe Zólyom megyei szlovákok is lekerülhettek cselédnek, pásztornak,

27 s így a két vidék között éppen úgy működhettek személyes, családi kapcsolatok, ahogy megvolt a kontaktusuk a zólyomiaknak a Borsod megyei Szirákka], ahová szlovákok is áttelepültek a török kiűzése után. (Kralóc jobbágyai is lejártak - gyalog vagy fogattal - Szirákra munkát végezni: 16 kapás szőlőt műveltek szolgálatként földesuruknak.) Az említettek mellett csupán Budicska bevallásában szerepel, hogy a lakosok szüret idején szekérrel járnak le Nógrád vármegyébe, Pencre. A vármegye klímája - különösen a völgyekben - kedvez a gyümölcstermesztésnek. Alma, körte, dió, cseresznye megtermett, s különösen híres volt a besztercei szilva, melynek neve a megye központjáról származott.

28 Nevezetes volt gyümölcséről Korpona, melynek lakói szőlőt is termesztettek, s azt - más gyümölcseikkel együtt - a bányavárosok piacaira is elhordták.

29 Medzibrod lakosai - jó gyümölcstermés idején - 4 öl fát fuvaroztak a gyümölcsszárítóba, ami arra utal, hogy a gyümölcs tartósítása sem volt ismeretlen a kamarai birtokokon. [Fal't'anova, L'ubka 1978.; EAS 10. 20-21.; Balassa Iván 1985. 'Faragó Tamás 1973.91. 'Sávi Vilmos 1Q73.124. I r Magda i. m. 229. ]

Bél i. m. 236-237.; Vályi i. m. III. 414.