Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán

Hiába volt azonban a megye egyetlen szőlőhegye, a korponai aránylag barátságos klímájú, gyengébb minőségű, savanyú bort termett,

30 s alapvetően nem oldotta meg a zólyomiak borral való ellátását. A jobbágyi szolgáltatások között megkülönböztetett helyet kapott a bor fuvarozása, beszerzése más vármegyékből. Dubravica és Zolna fogatosai „más vármegyéből" szállítottak bort az urasági korcsmákba, az utóbbiak 8 garast kaptak érte akónként. Hasonló a fizettségük Ocsova lakosainak, akik Nógrád, Hont és Bars megyékből hoztak bort, Kassalehota bevallása nem jelöli meg a bor beszerzésének helyét, de jelzi, hogy „az út egy héttől is tovább tart". Számsorból egy évben egyszer voltak kötelesek már vármegyébe menni az uraságnak, dézsma bort fuvaroztak Kralóc szekeresei is. Prsan fogatai Liptóba voltak kötelesek szállítani az úr borát. Cserin, Csatcsin és Zavada szekeresei a Hont megyei Keszinőc és Palajta helységekből 7 mérföldről szállítottak, Detva népei is megfordult Honiban és Barsban a földesúr boráért. A Zólyom melletti Motyova lakosai pénzt kerestek a bor Besztercebányára, Selmecbányára való fuvarozásával. Mivel bevallásuk arra is utal, hogy minderre akkor van lehetőségük, hogyha a zólyomi polgárok felfogadják őket „Losoncra menet", ebben az esetben is Nógrád vagy Hont borának visszaütök való szállítására kell gondolnunk. Másutt már utaltunk az Eszterházyak zólyomi uradalmának borsodi kapcsolataira. Ebben nem elhanyagolható szerepe volt a bor fuvarozásának is. Hajnik fogatos jobbágyai Edelénybol hordtak fel bort gróf Galánthai Eszterházy Istvánnak, Nagyrét és Kovacsova bevallása pedig arra utal, hogy a szekeresek a Borsod vármegyei Edelénybe, Cserépfaluba és más helységekben zsindelyt, lécet, deszkát szállítottak az uraság számára, visszafelé pedig bort és gabonát hoztak a zólyomi várba. A borral kapcsolatos adatok mellett feltűnően emlékeznek meg az úrbéri bevallások a sör készítéséről és szállításáról is. A komlóskert kapálása, művelése, karókkal való ellátása, a komló gyűjtése több helyen volt a jobbágyok kötelessége (pl. Lieszkóc, Szielnice, Dubovo). Hajnik és Ribár jeles komlójáról az irodalom is megemlékezik.

31 A serfőzéshez az árpát gyakran a vármegye legnagyobb gabonapiacán, Besztercebányán vették, s például Jesztenye fogatosainak kötelessége volt azt Predajna serfőzdéjébe szállítani. Az említett mellett bizonyosan volt serfőző ház Zólyomlipcsén, de több más helységre is történik utalás. A jobbágymunka szolgálta ki a serfőzdéket is. Jesztenye lakói 40 garmada fát vágtak a serfőzéshez, Valaszka népe 70 garmada tűzi fát szállított a predajnai serházhoz, Lucsatin abroncsokat adott ugyanoda - bizonyára vesszőket a hordók megkötéséhez. Részletesebben tájékoztat a serfőzde körüli tevékenységről Ulmanka bevallása. A falu lakosai pénzfizettség ellenében robotoltak: a serfőzdéhez havi 2 vagy 3 főzéshez ölfát tartoztak adni, s a favágásért 2 ölenként, a helybe történő fuvarozásért 2, 2 és fél, 5 rénes forintot kaptak. A maláta házhoz vitt fáért nem pénz járt, hanem 5 kaszás rétet használtak fizettség gyaBél i. m. 376.; Fényes i. m. II. 160. Magda i. m. 229.; Fényes i. m. II. 159.