Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán

Mindez többirányú alkalmazkodást tett lehetővé, igazodást a különböző gazdasági kihívásokhoz, feltételekhez. A fenti összefüggéseket a 18-19. századi országleíró, gazdasági-statisztikai munkák szerzői kitűnően ismerték, véleményük kirajzolja a kérdéskomplexum alapvonalait. Fényes Elek az iparűzés feltételeiről pontosan fogalmazott: „Magyarországban alig van megye, melly az iparra nézve nagyobb előnyökkel bírna, mint Zólyom, mert a tetemes vízerőn, olcsó tüzelőn kívül, itt helyben igen jó anyagokat (vasat, rezet, ezüstöt) és olcsó s ügyes munkásokat kaphatni".

20 A sokféle tevékenységet jól tükrözik Magda Pál sorai: „Életnemre nézve földmívelők, juhászok, bányászok, favágók, szénégetők, hámorosok, szekeresek, hajósok, mesteremberek, kereskedők, bányász s más tisztek."

21 Külön is megemlékezik Radvány mezőváros iparosairól. Sokféle mesterei között nevezetesek voltak a posztósok, akiknek termékeit a miskolci, pesti, debreceni kalmárok is keresik, a kalaposok, akiknek kalapjait Bánátba, Szerbiába és Moldvába is elhordják, valamint a fésűsök, akiknek fésűit a sáfrányosok fél Magyarországban elhordták.

22 Fényes Elek a vármegye kereskedésének mérlegét is kitűnően megvonta, rámutatva a gazdasági kapcsolatok fő irányaira is. „Kereskedése a megyének meglehetős élénk; viszen ki más vidékekre szálfát, zsindelyt (melynek fő fészke Polynik), mézet, vasat, túrót, vajat, posztót, kalapot, készített bőrt, csipkét, puskaport, üveget, papírost, festett vászon és gyapotkelméket, vasszegeket, ollót, fésűt stb. Ellenben hoz be gyapjút Losonczról, gabonát főleg Losonczról, Léváról; lovat, szarvasmarhát, sertést Heves, Borsod, Nógrád és Gömör-megyékből, juhot a Bánságból (a megyében magában nevezetes juhvásár van Detván), jóféle gyolcsot Árvából, Sziléziából; nyersbőrt, különösen bornyúbőrt Liptóból, Szepesből; gyarmati s divatárukat Pestről s Bécsből, bort Nógrád, Hont, Pest megyékből, dohányt Hontból."

23 Az úrbéri bevallások a Mária Terézia-féle úrbérrendezés előkészítő dokumentumok, így azt a sokféle viszonyt, kapcsolatot is tükrözik, amelyek egyebek mellett - maguk is sürgették a földesúr-jobbágy viszony törvényi szabályozását. Zólyom megye esetében eleve elválik egymástól a magánföldesúri falvak szolgáltatásrendszere, ami investigatio idején már több településen cenzust jelentett, de a pénzen megváltott robotszolgáltatás mellett az egyéb járandóságok sokféle formáját fenntartotta, valamint a kamarai falvaké, ahol a jobbágyok a kamara díjszabása mellett pénzért „robotoltak". (Bizonyos szolgáltatás kötelezőek a pénzfizetség ellenében!) A magánföldesúri falvak esetében is elválik a portális és a curiális jobbágyok jogállása (pl. Lukavica), s van adat arra is, hogy a falvak - a robot mellett - a természetbeni szolgáltatásaikat is Vá/yt András 1799. III. 673-674.; Fényes Hek 1847. II. 161. Magda i. m. 230. ''Magda i. m. 232. ^Fényes i. m. II. 163-164.