Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Udvari István-Viga Gyula: Jobbágyi kötelességek és életmód Zólyom megyében a 18. század derekán

a XVII-XLX. században a keleti nyelvterületen csakúgy, mint a mai Magyarország erdős hegyvidékének huta- és hámortelepülésein is. Zólyom megye az úrbérrendezés idején Zólyom vármegye a Felvidék közepén helyezkedik el, Liptó, Turóc, Bars, Hont, Nógrád és Gömör megyék által határoltan. Területe az 1787-es adatok szerint 2828 km

2

, melyen 138 község, 9 mezőváros, valamint 4 bánya-, ill. szabad királyi város (Zólyom, Besztercebánya, Breznóbánya és Libetbánya) osztozott. A tényleges népesség száma 53 856 fő volt (a jogi népesség száma: 54 708, ebből 27 324 férfi, 27 384 nő), a családok száma pedig 10 611. A lakosság 6 682 házban élt. A vármegye népsűrűsége 19 fő/km

2 volt.

7 A szabad királyi városok legfontosabb mutatói az alábbiak (1785):

8 Házak száma Családok száma Tényleges népesség Férfiak száma Nők száma Breznóbánya 332 590 2675 1342 1348 Besztercebánya 465 1061 5053 2007 2723 Libetbánya 215 264 1255 653 607 Zólyom 263 441 1690 793 905 A paraszti bevallások szlovák nyelven készültek, számuk 116.

9 Az úrbérrendezésen átment községek száma: 104.

10 A zólyomi nép életét alapvetően meghatározták a vármegye táji adottságai. Ezek részletes ismertetése önmagában választ ad - az úrbéri beállások adatain át - a népesség életmódjának legfontosabb jellemzője. Zólyom nagyrésze hegyvidék: a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra, a Fabova, az Osztovszki-hegység és a selmec-körmöcbányai hegyek szegélyezik és borítják. Az Alacsony-Tátra természetes határ Liptó vármegye felé, egyben a Vág és Garam vízválasztója. A hegyvidék a kiterjedt erdőségek (még a XVIII-XLX. század fordulóján is több mint fele a megye területének) és a bányászat, fémművesség térszínei. A mezőgazdálkodás a megye északi csúcsán a vármegyébe lépő Garam, valamint a Szalatna, a Nyeresznyica és a Beszterce völgyeiben volt a legvirágzóbb, bár ezek egyike sem szélesebb 2 km-nél. Itt voltak a viszonylag termékeny szántóföldek, rétek, s a patakok, folyók völgyében telepedett meg az ipar és a kereskedés is. A többi helyen a havasi legelők, irtványok, hegyi rétek és kaszálók adták a gazdasági élet alapját. Az erdős, hegyes részeken a völgykatlanokban szorult vagy az irrványokon létrejött falvak életmódját az állattartás vagy a kezdetleDanyi Dezső-Dávid Zoltán 1960.51., 55. ^Danyi-Dávid i m. 368. 'MOL Mikrofilmtár. Urbariala Zólyom, Trencsén, Liptó stb. megyék. 'Refrro, Karol 1959.161-164.