Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Török Márta: Abaúj-Tornai várak a 16-17. századi levéltári források tükrében
antiqua, unum almárium, fornax veterata, una in duplo(?) altera in quadruplet extructa vitreatae . . . (ugyanott régi tűzhely, egy almárium, öreg tűzhely, (két részből álló?), egy négy részes ablak . . .) vétetett számba. 65 A főúri lakrészek és berendezéseik után tekintsük át a köznép életkörülményeit, valamint várbeli élet színtereit, rendszerét. 13. Élelmezés, raktározás A tárolásban fontos szerepük volt a pincéknek, tárházaknak. Boldogkőn 1671-ben kiemelik az öreg pincét a gabona vermekkel együtt, a várkaputól jobbra a négy- és háromágú pincéket, egyikben körülbelül 300, a másikban 200 hordónyi bor volt. 66 Az 1682-es leltárban a négyágú pince ajta felett serfőző üst katlant, a Csonka-bástyán, a palotában pedig a serkádra való anyagot említik. Feltehetőleg a vár ún. Csonka vagy Szegletes bástyájában folytatták, a 16. századtól elterjedt sörfőzést. 67 Füzéren 1620-ban a boros kis pincét és a sörös nagypincét emelik ki. Mindkettőben mézet, lencsét, vajat is tároltak. 68 1665-ben a sörös nagy pince már mint malompince szerepel az összeírásokban, számontartva benne három kézimalmot. 69 1668-ban a vizespince, öregpince, kispince elnevezést használják az 1620-ban összeírt helyiségekre, s bennük borvonó kötelet, szánkót és korcsolyát is leltárba vettek, ezekkel lehetett a hordókat felvoni a várba. 70 f Regécen 71 1646-ból említik az Abrakos pincét, a három szerespincét, sütőház alatti pincét. 72 1644-ből az Asszony pincét, a Görbe pincét, Abrakos pincét, a felső várban a sütőház alatti pincét veszik számba, 73 s ugyanezeket említi az 1653-as leltár is. 74 Az 1678-as összeírás szerint, a Asszony pincében 55 hordó bort, négy üres boroshordót, három hordó óbort találtak, s a leltár említi a Görbe pincét, a mosóház melletti pitvarból nyíló pincét, a Hármas pincét, a Kis bástya alá nyíló pincét és a Hagymás pincét. Ebben a várban a sernevelői a vár alatti csűr mellett helyezték el, sövényből, tapasztassál, tetejét zsindelye^OL. U et C Fasc. 35. No. 107. ^Conscriptio . . . arcis Bodokű 1671. Fénymásolata a miskolci Herman Ottó Múzeum Régészeti Archívumában, eredetije a Boldogkőváraljai plébánián található. 67 OL. U et C Fasc. 7. No. 29. Az Urbaria et Concriptiones című művészettörténeti kiadványban (szerk.: Henszlmann Lilla, Bp., 1964. I. köt) a 61. oldalon téves az összeírt borok dátumának olvasata. Az anni 1648 . . . anni 1649 . . . anni 1650 ittem anni 1651 . . . helyett a helyes olvasat ... 1678 ...1679... 1680... 1681. ^OL. U et C Fasc. 15. No. 9. 69 OL. U et C Fasc. 15. No. 8. ill. Feld, 1980. p. 87. 70 OL. U et C Fasc. 79. No. 16. ill. U et C Fasc. 53. No. 41. 71 Takáts Sándor szerint a regéci pincéket török rabokkal ásatták ki, pontosabban vájatták ki a sziklából. így alakult ki a három contignatios (emeletes) pince, másnéven háromszoros pince. Lásd Takáts S.: A magyar pincén. In.: Művelődéstörténeti tanulmányok a 16-17. századból (MTT) szerk.: Benda Kálmán, Bp., 1961. p. 217. 72 OL. U et C Fasc. 66. No. 31. 73 OL. U et C Fasc. 78. No. 34. 74 OL. U et C Fasc. 78. No. 34.
