Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - B. Damjanovics Judit: A munkácsi egyházmegye papjainak és kántorainak szellemi élete a 16-18. században

resztény tanítást gyakorolta szertartásban és énekben".

27 Tudjuk a nagyszombati latin szemináriumról, hogy ott görög kispapok is tanultak 1704-től. Oktatásukat a Jany Ferenc szerémi püspök 20 ezer Ft-os hagyatékából, az úgynevezett Jany-alapítványból fedezték.

28 Hodinka szerint az első görögkatolikus szeminárium és iskola Olsavszky Mihály püspök idejében, 1744-ben nyílt meg Munkácson. Bár az adatokból nem állapítható meg, hogy a régi iskolát újították-e meg, vagy pedig egy teljesen újat alapítottak.

29 Az alapítási időpont vitatható, mert az iskolában az egri római katolikus püspök képviselője 1748. július 18-án vizitált. A jegyzőkönyv szerint az iskola 1747 novemberében nyílt meg, rektora kezdettől fogva Csirszki György görögkatolikus pap volt. „A rektor a gyerekeket és az ifjakat tanítja ruténül olvasni is, írni is, egyúttal latinul is olvasni és írni, akik leginkább téli időben vannak nagyobb számban, úgyhogy elérik a százat is. A rektor ezenkívül ezt az igen zsenge korosztályt az ambrozián-damaszkuszi énekre is tanítja."

30 Az iskola 1774-ben - a munkácsi görögkatolikus püspökség felállításával egyidőben - már szabályos kisgimnázium volt, két tanára a szintaxisig (mondattan) tanította a latint, a magyar, német és rutén írás-olvasást, a számtant, valamint a hittant. A munkácsi görögkatolikus kisgimnázium elsősorban a görögkatolikus papság alapképzését szolgálta.

31 1775-ben a munkácsi püspökség székhelye és ezzel együtt a szeminárium is áttelepült Ungvárra. 1793-ban megalakult a tanítóképző, ami ellátta a munkácsi püspökséget és egyházmegyét képzett tanítókkal.

32 Bacsinszky András munkácsi püspök féltve a nemzetiségi nyelvet, 1793. május 9-én körlevelet küldött az esperesekhez, aminek szövegéből kitűnik, hogy nem ez az első ilyen tárgyú leirata a papjaihoz. „Egy másik dologra újra figyelmeztetni akarom a parochusokat: fiatalabb korú fiaikat oktassák a rutén irodalomra, az idősebbeket pedig és azokat, akik már latin iskolába járnak, amikor vakációra hazatérnek, kényszerítsék, hogy felolvassanak és énekeljenek a templomban, ugyanis már olyanok is akadnak, akik még az apostolt is félnek (?) felolvasni a templomban, s mégis szeretnének felvételt nyerni a papneveldébe."

33 Bacsinszky az Ungváron 1797. március 4-én kiadott statútumában 17 Basilovits 1788. III. t. VIII. c. 91. p.: „Certus Religiosus e Gallicia, Ord. S. Basilii adveniens . . . iuvenes instituens literis, doctrina Christiana exercens in Ri tu & cantu." 28

Hodinka 1909. 765. p. 29

Uo. 768. p. OLT 1688. sz. mikrofilm. 12-13.: „

Rector docet pueros et Adolescentes legere et scribere Ruthenice, simul una Latine quoque et legere et scribere, qui vel maxime hiemali tempore majore sunt numero, ita ut etiam centesiumum effiriant. Rector docet praeterea tenellam illam aetatem etiam Cantum Ambrosiano-Damascenum." 31

Mészárosl981.504.p. 32

Hodinka 1909. 786. p.; Udvari 1992. 210-211. p. 33

HPL Fasc. 10. No. 39.1793.: „Alterum est de quo iterum Parochos admonitos haberi volo, ut Filios Suos tam minorennues in Literatura Ruthenica instruant quam et Majores atque iam Scholas Latinas fréquentantes dum pro vacationibus Dornum adeunt, ad lectionem et Cantum in Ecclesia