Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - B. Damjanovics Judit: A munkácsi egyházmegye papjainak és kántorainak szellemi élete a 16-18. században

megjegyzi, hogy „még egyes parókusok sem tudnak oroszul sem olvasni, sem a szokásos egyházi hangokon énekelni."

34 Ennek egyfelől a ruszinok elmagyarosodása volt az oka, másrészt hozzájárult az is, hogy a papok jelentős hányada latin iskolából került ki. Nem csoda hát, hogy Bacsinszky püspök az 1805. február 4-én Ungváron kiadott körlevelének 7. §-ában elrendeli, hogy „akik teológiai iskolába jelentkeznek, s egyszerűen csak otthonról jönnek, többek közt orosz énektudásukról is bizonyságot kell tenniük".

35 Sőt ugyanezen év március 25-i körlevelében közli a papjelöltekkel, hogy „csak az tanulhat latin szemináriumban, aki oroszul tud írni-olvasni, és ismeri az egyházi hangokat". Ez idő tájt 120 kispap tanult Ungváron, Nagyszombatban, Pesten és Egerben.

36 Bacsinszky püspök nemcsak a papsághoz és a kispapsághoz írott körleveleiben említi a rutén ének tudás fontosságát, hanem a falusi iskolák tantárgyaként is. Egy 1800. október 22-én kelt levelében írja a dorogi (ma Hajdúdorog) espereshez, hogy az iskolákban a rutén helyesíráson, olvasáson és szépíráson kívül egyházi éneket is tanítottak (Hymnodiam Ecclesiasticam).

37 A nemzetiségi jelleg, nyelv fennmaradásának fontosságát bizonyítja az 1802. március 17-én kelt 5050. számú királyi rendelet, melynek értelmében nemzetiségi iskolákat kell nyitni ott, ahol 50-nél több iskolaképes korú gyerek van.

38 A következő év március 12-én Bacsinszky püspök hasonló szellemű statútumot küld papjaihoz. A körlevél 4. §-a kimondja: „Ahhoz, hogy őseink mintájára a nép közt megőrizzük a vallásosságot, nemcsak azért van szükség iskolára, hogy az olvasást tanítsák, hanem az egyházi éneket is. Márpedig rövid idő alatt nem tudnak alkalmas tudású kántort (gyák) találni. Ezért Tisztelendőségetek istenes és dicséretes buzgalommal hassanak oda, hogy rriinden egyes községben egyetértő segítséggel olyan községi oskolát hozzanak létre, ahol nemcsak olvasást, írást és katekizmust tanítanak, hanem egyházi éneket is. 5. §. A kántorok sok helyen nem teljesítik kötelességüket. Ezt ki kell vizsgálni."

39 A kántori állás betöltése A munkácsi egyházmegyéhez tartozott a mai Magyarország keleti, északkeleti része, ami a történelmi változások során teljesen önálló egyházmegyévé alakult 1912-ben. A 18. századi görögkatolikus egyházi élet emlékeiből e területen találjuk a legtöbb adatot. A hazai egyházak irányításának a Hajdú megyei Dorog (ma Hajdúdorog) volt a szellemi és igazgatási központja. A fennmaradt iratanyagok elsősorban a 18. század második feléből származnak, compellarttur, iam erűm tales reperiuntur quos vei Apostolum in Ecclesia legere judet, et tarnen pro Alumnatu concurrere p raesumm unt." ^Hcxiinka: Okmánytár MS. 35

Uo. 37

HPL Fasc. 15. No. 27. 38 HPLFasc.16.No. 10. 39

Hodinka: Okmánytár Ms.