Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - B. Damjanovics Judit: A munkácsi egyházmegye papjainak és kántorainak szellemi élete a 16-18. században

zonytalanná teszi a bejegyző származási helyét. A „jeges föld" utalhat esetleg távoli orosz kapcsolatokra is. Igaz, hogy a papok műveltebbek voltak a többi jobbágytól, de ez nem jelentette számukra a jobbágy sorból való természetes kiemelkedést. Rákóczi György 1624. június 26-án külön kiváltságlevelet adott a makovicai papok részére, de az adózást még akkor sem törölte el. „. . . mivel ennek előtte ott való tiszttartóink szekereskedésre és egyéb szolgálatra is kényszerítették őket, ennek utánna ne bántanák azzal eőket, hanem nekünk esztendőiül esztendőre minden pap, ollyan pap tudnyiillik, az ki az eő módgyuk szerént szentegyházban szolgál és énekel, 10-10 frt-ot és l-l nyestet adgyon adóban minden papságtul."

5 Az írás-olvasás és énekismeret nagyon alacsony intelligencia-szint volt a római katolikus papok tudásához képest, amit Lippay esztergomi érsek 1654ben keményen meg is fogalmazott, miszerint „a batykók hiveikkel együtt alig álltak magasabban a barmoknál . . ."

6 Körülményeik sem voltak kedvezőek, hiszen „a szóhagyomány regéli, hogy a martinkai pap egykor oly szűk parochiális házban lakott, melyben a tehene is el volt helyezve, s igy megtörtént, hogy ez állat a cirill-betüs szertartásos könyvet elrgácsálván, a szegény tudatlan pap emiatt sokáig nem végezheté az istentiszteletet."

7 A sanyarú sorsot az ungvári uradalomban mégis 21 batykó vállalta 1631-ben.

8 Nem csoda hát, ha Szusza chelmi (Galicia) püspök 1665-ben a munkácsi püspök 16. század végi helyzetéről úgy számol be, hogy az „műveletlen nép között lakott".

9 A körülmények a 17. század közepén sem voltak lényegesen jobbak. Az 1654-ben Magyarországon élő 300 ezer ruszinnak 600 papja volt.

10 Hogy ebből hányan tanultak intézményben, arról semmi dokumentumunk nincs, de feltételezhetjük, hogy ezek a papok még az „önképzők" táborából kerültek ki. Bár a 17-18. században több diák is tanult a kijevi, Mogila által alapított akadémián, valamint a lembergi „bratsztvo" („testvériség") által fenntartott iskolában, amit akkor Akadémiának hívtak,

11 mégsem valószínű, hogy a jobbágysorú ruszin papok közül valamelyikőjük itt kapott volna teológiai képzést. Taraszovics Bazil munkácsi püspök is a képzettebb galíciai papokat részesítette előnyben, ami miatt szemrehányást is kapott, sőt, amikor az uniós elképzelése miatt börtönbe vetették, Balling János munkácsi várkapitány 1621. március 30-án I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek írott levelében azt írja, hogy többek között olyan feltétellel engedi szabadon Taraszovics Bazilt: „Hogy ennyi sok és jeles lengyel papokat és deákokat ne tartson, hanem inkább hazafiát tartson és tanítson avagy penig egy vagy két tudós embert ha tart mellette, ^Hodinka 1911.56. p. 6

Hodinka 1909. 261. p. 7

Lehoczky 1904.125. p. 8

Hodinka 1923. 9

Hodinka 1909. 259. p. °Uo.225.p. ^Panykevics 1970. 20-21.