Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - B. Damjanovics Judit: A munkácsi egyházmegye papjainak és kántorainak szellemi élete a 16-18. században

elég legyen. Talál Magyarországban mind papot deákot maga mellé, mert ha igy leszen, az mint most, megemésztik az klastrom jövedelmét. . ."

12 Meg kell említenünk, hogy az idézetben szereplő „deák" szó ebben az esetben több értelmű is lehet. Jelenthet kántort vagy diakónust is, esetleg csupán írástudót (litteratus), de mindenképpen tanultabb, képzettebb emberről van szó. Taraszovics bebörtönzése idején (1640. november 12.) készült jegyzőkönyvi tanúvallomásban is említik a „papságra menenő deák fiak"-at.

13 Ismert, hogy „a kora középkor és a Karoling törvényhozás egyaránt előírta, hogy a presbiter, azaz a falusi pap mellett mindig legyen klerikus, akivel az istentiszteletet végezze, és aki képes iskolát vezetni. Ennek a klerikusnak neve Magyarországon clericus parochialis, de mondják litteratus parochialisnak is. Mindkét szó olyan funkciót jelöl, melynek betöltőjét a szomszédos szláv, keleti ritusú területek lakossága is ismerte, és gyáknak mondta, míg Magyarországon a nevük deák. Ami a liturgikus rendeltetésüket illeti, ez a clericus parochialisnak és a szláv-bizánci gyáknak voltaképpen azonos volt. De a szláv műveltségben, egyházi kultúrában ez a szigorúan vett egyházi-liturgikus rendeltetés szinte megkövesedik, és még a 17. században is általában az ilyen gyákokat vagy kántorokat szentelik papokká, különösebb iskolázottság nélkül."

14 Ez eléggé egyértelművé teszi, hogy mégis kántorokról van szó Balling János levelében, hiszen tudjuk, hogy hosszú ideig a papságra készülők először kántori funkciót töltöttek be falujukban, és utána szentelték fel őket pappá. így volt ez 1657. február 28-án, amikoris Petrovics Partén munkácsi püspök pappá szentelte a rovnai pap fiát, Elek (Alexius) kántort,

15 pedig már korábban létezett Munkácson valamiféle szerzetesi iskola, aminek az alapítási idejéről nincs adatunk. Valószínűleg a 17. század elején nyílhatott meg, hiszen Petrovics Partén 1655-ben mint püspök kért ül. Ferdinándtól segélyt a munkácsi iskola számára, hogy ezzel fejezze ki háláját az őt felnevelő iskolának.

16 O. Torcinszkij Gedeon bazilita szerzetes szerint pedig már ugyanebben az évben ez az iskola papokat és kántorokat is képzett.

17 Az 1670 tavaszán I. Lipótnak írt segélylevélben a monostor szerzetesei „scholae cathedrali nostrae Munkacs"-ot említenek.

18 A munkácsi szerzetesi iskola tanítványai elég szűk földrajzi területről származhattak, hiszen a papi és kántori funkciók betöltéséhez nem volt kötelező a legminimálisabb intézményesített oktatás sem. Ebben az időben viszont már kezdett fontosabbá válni a falvak életében a kántor szerepe, jövedelmüket egyes helyeken már meghatározták: pl. 1675-ben a makovicai uradalomban lévő ruszin falvak sommás adóként kántorpénzt évente kétszer (karácsony és 12

H«iinka 1909. 263. p.; 1911.95. p. 13

Hodinkal911.84.p. 14

Mezeyl979.135.p. 15

Hc*iinka 1909. 332. p.; 1911.183. p. 16

Hodinka 1909.332. p. 17

Gadzsega 1928.7. p.; Hotlinka 1909.767. p. 18

Hodinka 1909.385. p.