Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között
1949. január 29.). A Papírgyár 1949. április 16-án alakult át nemzeti vállalattá. 1949-ben hozták létre a Miskolci Magasépítési Nemzeti Vállalatot, amelynek feladata az induló bérházépítések magasépítőipari tevékenysége, illetve ennek keretében minden olyan munka koordinálása és elvégzése, amely az építmény teljes kivitelezésével kapcsolatos. A Zsolcai-kapui gépgyárak és gyártelepek összevonásával 1949-ben megalakult a Borsodvidéki Gépgyár Nemzeti Vállalat, s feladata a kereskedelmi és gépöntvények készítése, gépek és vasszerkezetek gyártása. (A cégjegyzék sorszáma: 76.820.) A téglagyárak Borsodvidéki Téglagyárak Nemzeti Vállalat elnevezés alatt szerveződtek. (A cégjegyzék sorszáma: 76.822.) Ugyancsak ezzel egyidőben az államvasutak gördülőanyagának javításával és új gördülőanyag készítésével megbízott vállalat szerveződik MAV Miskolci Járműjavító Nemzeti Vállalat elnevezés alatt. (A cégjegyzék sorszáma: 76.827.) A hejőcsabai mészkőbánya 1949. május 12-én Hejőcsabai Mészmű Nemzeti Vállalat, a miskolci fűrészüzemek s fafeldolgozó telepek Északmagyar országi Fűrészek Nemzeti Vállalat név alatt szerveződött újjá (a végzések száma és kelte: 957/1949. május 12., illetve 1060/1949. május 21.) Érdekes vállalkozás volt a Magyar Gazdák Szövetkezete Olajgyára, amely a háború előtt másfélszáz, de a háború után is több mint száz munkást foglalkoztatott a zsolcai kapuban lévő telepén. 1949-ben Felsőmagyarországi Növényolajsajtoló Üzemek Nemzeti Vállalat elnevezéssel és Miskolc székhellyel alakult meg, s olyan szándékkal, hogy összefogja az olajos magvak feldolgozását, valamint foglalkozik az olaj és melléktermékek forgalmazásával is. (A cégjegyzék száma: 76.830.) A Tatár utcai Első Magyar öntöttüveggyár Rt. 1949-től Miskolci Üveggyár Nemzeti Vállalat lett, s jogosultsága kiterjedt mindenfajta üvegtermék és áru előállítására. (A cégjegyzék száma: 76.833.) 62 *** összegezésként megállapíthatjuk, hogy a miskolci és a városhoz csatolt hejőcsabai és diósgyőri üzemek, gyárak, bányák 1949. évi nemzeti vállalatokká történt átalakulása (átalakítása) a korábbi tulajdonviszonyokat megszüntette. Az államosítással létrejött (összevont) új üzemek élére vezetőket neveztek, illetve rendeltek ki. Az állami tulajdonba vétellel lezárult a város ipartörténetének egy fontos szakasza. így lezárult az az 1929-1949 közötti két évtized (is), amely a fejlődés, a háborús körülmények közötti termelés, majd a pusztulás után, a helyreállítás időszakát és a teljes tulajdonosi váltás eredményeit és konfliktusait is magában hordozta. B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 511 /b. 1. doboz.
