Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

1. sz. melléklet 5205-21/1950. IX. SJB. M. számú rendelet Miskolc város igazgatási kerületeinek megállapításáról. (Közigazgatási rendszám: 5205.) A minisztertanácsnak Miskolc város négy igazgatási kerületre osztását elrendelő, 1950. évi szeptember hó 1. napján hozott határozata alapján a kerületek határait a következőképpen állapítom meg: Az I. kerület határa: a Sajóbábony-sajókeresztúri és miskolci közigazgatási határ érintkezési pontjától délkelet felé halad a közép Bábonyi-bércig; onnan kelet-északkeleti irányban a sajóbesenyői közigazgatási határ vonalán a Boldva folyót a Nagybugyig elnevezésű területnél elérve követi a Boldva (KisSajó) folyását a Sajóig; onnan a Sajót követi az Alsózsolca-Szirma-miskolci hármas közigazgatási határpontig, majd délkelet felé fordul Jenke pusztáig; onnan északkeletnek fordulva ismét a Sajó folyását követi a szirmai közigazgatási határig; azt követve halad délnyugat, nyugat majd dél felé és elérve a kistokaji közigazgatási határt, azon halad nyugat felé a Nagygyep elnevezésű terület déli sarkáig; onnan észak felé fordulva követi a szirmai, majd a régi hejőcsabai közigazgatási határt a martin-telepi Lajta utca meghosszabbított vonaláig, onnan északnak fordul a MAV rendező-pályaudvarig. Innen délkelet felé halad a Petneházy utcáig és észak felé fordulva eléri az Esterházy Antal utcát, melyen nyugat felé halad az Esterházy utca folytatásában nyitott új utcának a Művész utcával való találkozásáig, ahonnan délnyugatra fordulva, a Felső-Ruzsin és Középszer találkozásáig, majd váltakozó északi, nyugati, északnyugati irányban a Ruzsin és az Ernye bán utcáig, innen északi irányban a József utca és az Andor utca keresztezéséig halad. Ettől a ponttól északnyugati irányban halad a Győri oldal és a Görög szőlő gerincén az őzugráig, ahonnan a Bedeg-völgy nyugati oldalán halad észak felé és Kiskánásnál elérve a sajóbábonyi határt, keletnek, majd északnak fordulva a Bogdány tetőn keresztül eléri kiindulási pontját. A H. kerület határa: A Köpüs-völgy végétő kiindulva északnak halad keresztül a Pereceskőn, majd keletnek fordulva áthalad a Nagycsászár-tetőn és eléri a Kiskánást. Innen dél felé fordulva az őzugróig, ahonnan délkeleti irányban a Győri oldal és a Görög szőlő gerincén eléri a József utca és Andor utca kereszteződését; onnan a József utcán át halad a Ruzsin és Ernye bán utcáig, majd délkeleti irányban a Csermőke északi csúcsáig; innen délnyugatnak fordulva a Magashelyen keresztül éri el a Poklostetőt, ahonnan váltakozó délnyugati-déli, majd délkeleti irányban halad a Kőmázsa oldalán keresztül a Leányvár-tetőn egészen a Leányvártól délkelet felé eső Várhegyig; onnan délnyugatnak fordulva a Cseh-völgy vonalán halad észak, majd nyugatnak Bodzáskúton keresztül a Csókás-völgy és Sűrűbérc találkozási pontjáig. Innen újból visszafordulva keleti irányba halad a bükkszentlászlói közigazgatási határ mentén, majd északnak fordulva Vásárhelyen keresztül eléri a Mexikói völgyön halad