Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

sával a térképet és a táblázatot, valamint a kis malmokról az összeállítást megszerkesztettük. A munkával éjjel 1 órára lettünk készen."

57 A szerkesztett térkép csak egy példányban készült, de a városról és a megyéről készült összesítések csaknem hiánytalanul megmaradtak. Az átadott tájékoztatót kiegészíti Bónis Bertalan alispán rendelkezésének végrehajtása. 1945. március 5-én adott utasítást az ipari üzemek működőképességének felmérésre, s ebben fogalmazta meg, hogy „a Fegyverszüneti Bizottság miskolci kirendeltségének vezetője, Szinicin ezredes úr elrendelte, hogy a vármegye területén lévő összes gyárak kivétel nélkül üzembe helyeztessenek és működésüket megkezdjék . . ."

58 Ezzel egy időben jelentéstételre kötelezte az üzemek vezetőit. A jelentéstevők között drótárugyár azért érdemel különös figyelmet, mert ez volt az egyetlen üzem, amelyet a szovjetek (német érdekeltségű lévén) lefoglaltak, s az elsősorban nekik volt köteles dolgozni. A gyár a következő tartalmú jelentést készítette: „A vörös hadsereg bejövetele előtt a tisztviselői létszám kb. 60 fő volt, a munkáslétszám kb. 700 fő. Az üzem helyreállítási munkálatain a vörös hadsereg részére produktív gyártást kb. napi átlagban 100—200 munkás végez. A helyreállítási munkálatok gyorsabb ütemben való elvégzéséhez még kb. 100 emberre lenne szükség, akiket a volt munkásainkból lehetne összeszedni a környező falvakból, főleg Alsó- és Felsőzsolcáról ... A munkások egy részét - azokat, akik közvetlenül a vörös hadsereg részére dolgoznak az orosz katonai parancsnokság élelmezésben és pénzbeli ellátásban részesíti. Azon munkások és tisztviselők, akik a helyreállítási munkálatokon dolgoznak, rendszeres fizetésben ezidáig nem részesültek. A hajtóerőnk eleinte kölcsönkért lokomobil volt, de később az orosz katonai parancsnokság a villanyáramot is bevezettette ... A gépi berendezés és egyéb felszerelése, valamint az épületek jelenleg is kb. 85%-ban használhatatlan állapotban vannak. Ebből javító műhelyünk, raktárunk és a dróthúzónk teljesen használhatatlan állapotban vannak, mivel ezen épületek teljesen leégtek, gépi berendezésüket részben kiszállították, részben a tűz megsemmisítette . . . Szükséges volna az állítólag már elfoglalt területeken maradt vasúti szerelvény feltartóztatása, mely állítólag Eger-Putnok-Losonc környékén vesztegel a gépi berendezésünkkel."

59 Gálffy Imre polgármester 1945. augusztus 3-án tette meg jelentését a város közgyűlése előtt a háborúban elszenvedett veszteségekről. A gyárak, üzemek és bányák számbavétele már a Hejőcsabával és Diósgyőrrel megnagyobbodott városban történt. Miskolcon legnagyobb üzem a diósgyőri vas- és acélgyár volt 8319 munkással. A diósgyőri új vas- és acélgyárban (vagyis az Újgyárban) 3500 ember dolgozott. A Diósgyőri Papírgyárnak 200, az Erdőigazgatóság ládi faraktárának és fatelepének pedig 103 munkása volt. A MÁV AG Lyukóbányai bányája 465, a perecesi és B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 7270/1945.455. doboz. B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201.19.945/1945. illetve 4420/ai. 1945. B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201.14322/1945.