Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

A háború előtt, 1939-ben a kamarai területen összesen 35 gyár működött. (A kamarai kerület ekkor már magába foglalta Borsodon és Hevesen kívül Gömör megye területét is.) A statisztikai jelentés szerint a kerület vas- és fémiparát a Hercz-gépgyár, Kun Lajos rézbútorgyára, Deichsel acéldrótgyára, Szilágyi és Diskant gépgyára, az Egri Lakatos-, Lemez- és Fűrészárugyár, az ózdi RimamuránySalgótarjáni Vasmű Rt., valamint a Diósgyőri M. kir. Vas- és Acélgyár képviselte. Az üvegiparban három számottevő gyár volt a területen: Első Magyar öntöttüveggyár Rt. (Miskolc), Kubina Gyula Üveggyára (Párád) és a Sajószentpéteri Hazai Mechanikai Palackgyár Rt. A fakitermelő és feldolgozó iparnak Ózdon, Egerben, Pálházán és Miskolcon voltak gyárai, ózdon a Weiner József Rt., Egerben az Erdő és Faipari Kft., Pálházán gr. Károlyi István fakitermelő üzeme működött. Miskolcon a Parkettagyár, Gőzfűrész és Faipari Kft., valamint a Faárugyár, Aru- és Terményraktár Rt. volt számottevő. Utóbbit 1916-ban alapították s az 1920-as években 100, az 1930-as években 60 munkást foglalkoztatott. Termelékenységére utal, hogy évente 1800— 2000 m

3 fűrészárut dolgozott fel. Jellegzetes terméke a hálószoba bútor együttes volt, amelyből évente 300—500 garnitúrát állítottak elő.

56 összességében a kamarai kerület gyáriparának egyharmada települt Miskolcon. Az ipari üzemek háború utáni állapotáról az első, mindenre kiterjedő összesítés 1945 elején készült. A Kereskedelmi és Iparkamara irattárában maradtak fenn az erre utaló feljegyzések. A kamarai titkár jegyzetei szerint az utasítást a kamarán kívül a város más szakhivatalai is megkapták, így pl. hasonló jelentés megtételére kötelezték az államépítészeti hivatalt, a kultúrmérnöki hivatalt, de a bányakapitányságot is. A feljegyzés az alábbiakat rögzítette: „Február hó 2-án déli 12 óra után Borsod vármegye alispánja a hivatalában megjelent orosz őrnagy parancsára hivatalába magához hivatott azzal az üzenettel, hogy az orosz őrnagy részére a Kamarának bizonyos adatokat kell szolgáltatnia. Haladék nélkül megjelentem az alispáni hivatalban és ott 12 óra 45 perckor Marusenkó őrnagytól a következő utasítást kaptam: 1. Szerkesszen a Kamara olyan, Borsod vármegyéről szóló térképet, amelyen fel vannak tüntetve a gyárak és a nagyobb malmok. A jelzések számozandók és a jelmagyarázatban feltüntetendők a gyárak szakmája. 2. Szerkesszen a Kamara Borsod vármegyéről táblázatot a következő rovatokkal: 1. sorszám, 2. a gyár megnevezése, 3. a tulajdonos neve és tartózkodási helye, 4. mit gyárt, 5. termelése 24 óránként, 6. munkások száma, 7. a motorok száma, gépek gyártmánya, állapota, teljesítménye, kihasználtsága, 8. működik-e vagy sem, 9. az üzemi vizet honnan veszi, 10. mennyi a vízszükséglete. Az őrnagy parancsa szerint a fenti adatokat február hó 3-án reggel 7 órára (magyar időszámítás szerint) át kell adni a polgármesteri hivatalban. Intézkedtem, hogy a tisztviselők ebédidőre nem távozhatnak el és a munkálatokat azonnal megkezdtük. A rendelkezésre álló adatok felhasználá'B.-A.-Z. m. Lt. EX. 201. Kereskedelmi és Iparkamara, Gyáripari Törzskönyv.