Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

mezőcsáti, a diósgyőri, a mezőkövesdi, a mezőkeresztesi, s sajószentpéteri és az ózdi körzet, valamint Miskolc város. Gömörben a putnoki körzet, Hevesben Eger, Gyöngyös, Hatvan, Pásztó, Tiszanána, Tiszafüred és Heves körzete alkotott területi és szakmai egységet, Abaújban pedig Szikszó és Abaújszántó. Zemplén megye határon inneni területén szerveződött a sátoraljaújhelyi, a sárospataki, a tolcsvai, a bodrogkeresztúri, a tokaji, a szerencsi, az erdőbényei, valamint az olaszliszkai körzet, illetve a kézműiparosok tevékenységét átfogó ipartestület.

23 1920 és 1938 között a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara területe tehát Hevesre, Borsodra, csonka Gömörre, csonka Abaúj-Tornára és Zemplén Magyarországhoz tartozó részére terjedt ki, átfogva közel 20 000 iparos és kereskedő, valamint közel félezer, részvénytársasági alapon működő üzem, vállalat, gyár tevékenységét. Ez az új közigazgatási határok között működő kamara egyike volt a korábbi 19-ből megmaradt 7 kamarának. 1939-ben a Felvidék egy részének visszacsatolásával Gömör és Kishont megyék részei a kamara területéhez kerültek, Abaúj-Torna és Zemplén pedig az újraalakult Kassai Kamara hatáskörébe sorolódott. 1939-1945 között hatásköre 23 körzetre, ill. járásra terjedt ki. Név szerint a miskolci, a Hejőcsaba és vidéke, a diósgyőri, a mezőcsáti, a Mezőkeresztes és vidéke, a mezőkövesdi, az egri, a Gyöngyös és vidéke, a hevesi, a Hatvan és vidéke, a tiszafüredi, a Jolsva és vidéke, a Putnok járási, a Rimaszombat járási, a Tornaija járási, az Ózd járási, a Szikszó járási, az Edelény járási, a Sajószentpéter járási, a pásztói, a Pétervására járási, a Feled járási, valamint a Rozsnyó járási ipartestületre. 1945-1948 között Borsod és Heves mellett újra az abaúji és zempléni megyehatárokon belüli körzetekkel és járásokkal vált egésszé területe. A Kereskedelmi és Iparkamarákat, így a miskolcit is az 5.590/1948. Korm. és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 23.600/1948. K. Sz. M. rendelet szüntette meg, s ezzel egyidőben létrehozta a belkereskedelmi igazgatóságokat. A Trianon utáni állapothoz hasonlóan 7 igazgatóságot alakítottak ki. Legnagyobb volt a fővárosi, a debreceni, ezt követően a szegedi és a pécsi, majd a győri, a soproni és a miskolci volt nagyságrendben hasonló. A szervezeti rend az általános, a közigazgatási és az ellenőrzési osztályok felállításával teljesen megváltozott.

24 Az 1948. május 31-i határidővel megszüntetett kamarák érdekképviseletét a kiskereskedők esetében a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete, a kisiparosok esetében a Kisiparosok Országos Szabad Szervezete látta el. A nagyipar és nagykereskedelem hasonló átfogására ezek államosítása miatt nem volt szükség, az elődintézmények, (mint pl. az 1902-ben alakított Gyáriparosok Országos Szövetsége) megszűntek. B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. 241/1929. :

B.-A.-Z. m. Lt. IX. 210.1948. évi iratok 458 doboz.