Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)
MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között
írást ad a város egyes kerületeiről, ezzel véglegesen szentesítve Nagy-Miskolc területi határait (lásd az 1. számú mellékletben). 2. Miskolc iparszerkezetének átalakulása és jellemzői 2.1 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara szerepe Az 1988-ban alakult Magyar Gazdasági Kamara jogelőd intézménye a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara volt. A 19. század közepén 11 kamara szerveződött Magyarországon, de a miskolci későbbi, az alakulás, alapítás második hullámába sorolható. Az aradi, pécsi, besztercebányai, marosvásárhelyi, nagyváradi, győri és szegedi kamarákkal közel hasonló időben, 1879-ben szerveződött, működését 1880-ban kezdte meg. Hatásköre a közigazgatási kerületek területére terjedt ki, feladata elsődlegesen érdekegyeztetés volt részben a kebelében alakult szakosztályokkal, másrészt a hatóságokkal, a legalsóbb szinttől a kormányig, a parlamentig. A magánszemélyek minden kérésére, kérdésére érdemi választ készített, a városi hivatalok problémaelhárító, döntéselőkészítő fórumnak tartották, a szakminisztériumok pedig információ-szolgáltató, feladatszervező intézményként (is) kezelték. Ebből következik, hogy pl. 1939-ben az iparszerkezet vizsgálata, 1940-1944 között a zsidótörvények végrehajtása kapcsán, 1944—1945-ben a háborús károk felmérése és a háború utáni polgári élet beindítása során, majd 1945-1947-ben Nagy-Miskolc megteremtése idején nagyszámú kézműipari és gyáripari, vagy kis- és nagykereskedelmi, az üzletek és üzlethálózat alakulásával kapcsolatos helyi és országos jellegű felméréseket, statisztikákat készített. A Kamara 1879/80—1948 közötti anyaga, évi levelezése, irattára a kereskedelem és az ipar területét a legkülönfélébb módon járta át, jelentéseiben, statisztikáiban pedig nagyon sokoldalúan dokumentálta azt a történeti korszakot, amelyben koordinációs tevékenységét kifejthette. 22 A Miskolci Kamara az 1850-ben szervezett Kassai Kamara területből vált ki, kezdetben Borsod, Gömör és Kishont megyét fogta át, majd 1891-től tevékenységi körébe került Heves megye is. Heves korábban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara területéhez tartozott. A testület hatásköre a vármegyék közigazgatási határváltozásait folyamatosan követte, így működésének területi és korszakhatára 1920, 1938, s 1948-as megszüntetése előtt 1945 is. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara hatásköre 1891-1920 között Borsod, Gömör, Kishont és Heves megye főszolgabíróságainak területére terjedt ki. 1920-1938 között 25 körzet ipartestülete tartozott hatáskörébe. Borsodban a A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1884-1949. közötti iratanyagát a B.-A.-Z. Megyei Levéltár őrzi. Jelzete: IX. 201. Terjedelme 742 doboz, 40 kötet. Ezen belül jegyzőkönyvek 1884-1948 között, Törvényhatósági tagok választása 1934-ben, Költségvetések és zárszámadások 1904—1949 között, Elnöki iratok 1927-1949 között, Iktatott iratok 1880-1949 között, Kereskedelmi és kisiparosok hitelakciói 1933-1944 között, Vegyes iratok, Kereskedők és iparosok nevei 1914-1949 között és Személyi ügyek 1882-1949 között. A teljes anyag a Miskolc monográfia munkálatait támogatandó, valamint célul tűzve a Kamara történetének bemutatását, jelenleg feldolgozás alatt áll.
