Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

Az 1944-1945. évi népesség-statisztikából levonható megállapítások: Miskolcot 1944-ben öt alkalommal érte légitámadás.

10 1944. június 2-án, augusztus 22-én és 28-án, szeptember 13-án és 22-én. (November 22-én és 23-án 6, illetve 9 alkalommal jelentek meg gépek, ezek orosz gépek voltak, s a német arcvonalat, ill. a németeket bombázták.) A legnagyobb károkat az első „elcsúszott" bombázás okozta, s ez követelte a legtöbb áldozatot is. A bombázás a Zsolcai kapu laktanyáit, ipari üzemeit, közszolgálati épületeit (vásárcsarnok) és a magánházakat egyaránt érintette. Az áldozatok száma ekkor 206 fő volt, s nyolvanan szenvedtek súlyos sérüléseket. Az első bombázás és a kért adatszolgáltatás között, tehát 1944. június 2. és 1945. július 1. között a város tiszti főorvosa az áldozatok számát a következőkben adta meg: „A 389 személyen kívül, kik a bombázáskor és a város elfoglalásakor haltak meg, a félelem és izgalmak miatt szívbénulásban kb. 120, öngyilkosság révén kb. 30, s aknáknak mezei munkák közbeni robbanása miatt kb. 70 ember halt meg. Sok az ideg és gyomorbetegek száma, kik az idegháború folytán betegedtek meg." Az összes halálesetek számát 579 főben adták meg. Az elhurcoltak és eltűntek ügyosztálya adatai alapján Miskolcról kb. 9000 embert deportáltak, hurcoltak el, s közülük 8 900 volt a zsidó. A miskolci és megyei számadatok megállapításához mértékadó a 6163/1944. BM. sz. rendelet, a „zsidók lakhelyének kijelölése" tárgyában, amely a gettósítás, a deportálás lefolytatásának utasításait tartalmazta. A megye területén 6 360 személy várta akkor még nem gondolt sorsa beteljesülését. (Az 1941. évi népszámlálás a megyei zsidóság számát az összlakosság 2,2%-ában, 6 569 főben adta meg.) Miskolc zsidó lakossága létszámáról Szlávy László polgármester azt jelentette, hogy az idő sürgősségére tekintettel nem tud népszámlálást végeztetni, de számukat a városban 14-15 000 főre becsüli. Közvetlenül a gettó felállítása előtt Feldmann Mór a Miskolci Zsidó Tanács elnöke Szlávy László polgármesterhez írott levelében tízezer zsidó lélek gondoskodásáért könyörgött.

11 A halál vonatok adatai szerint 1944. jún. 12-én 3 szerelvénnyel 8 667 személyt, majd jún. 14én és 15-én 2 szerelvénnyel 6 797 személyt indítottak Auswitzba.

12 A 15 464 fő elhurcoltra vonatkozó adat közel megfelel a megyei és a Miskolcról elhurcolt zsidók számadatainak. Az 1941-es népszámlálás szerint Miskolcon az összlakosság 13,5%-a volt zsidó, számuk pedig 10 428 fő volt. A gettósítás a miskolci zsidóság 80,6%ának pusztulását eredményezte. Az eltelt fél évszázad alatt a pusztulásról különféle, időnként több nagyságrenddel különböző adatok láttak napvilágot. A korabeli népességi összevetések bár különböznek egymástól, nagy aránykülönbségek nincsenek. így Faszternák mártírkönyve 6806 azonosított miskolci 'B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201.11836/1945. B.-A.-Z. m. Lt. ÍV. B. IV. B. 1906. (Miskolc város Polgármesteri Hivatalának iratai) 19493/1944. Randolph L. Bralwtn: Magyar Holocaust, I—II. Budapest, 1988.