Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

1920—30 között - az ipar hatására - mindkét településen lezajlott egy foglalkozási „átstrukturálódás". Diósgyőr 20 854 lakosából 14 902 fő, még Hejőcsaba ekkor már 6 356 lakosából 4 111 fő megélhetését jelenti az ipar. E két település lakossága (amely Miskolc lélekszámának már 44%-át jelentette 1930ban) át kellett volna, hogy alakítsa a kereskedő-tisztviselő-kisiparos miskolci összképet, hogy megszülethessen az arculatában, hangulatában, mentalitásában nem utolsósorban pedig településszerkezetében is más, impozáns új ipari nagyváros. 1930-1941 között Miskolc fejlődése dinamikus volt, főleg a felvidéki városokból érkeztek és telepedtek le sokan. A lélekszám 61 559-ről 77 362 főre nőtt, s ekkortól kezdve a háború befejezéséig, tehát 1941-1944 között történt az, amit a későbbi statisztikák „Nagy-Miskolc" égisze alatt már nem mutatnak, nem érzékeltetnek. A háború alatt Miskolc népességének 43,9%-át veszítette el. Gálffy Imre polgármester 1944. aug. 7-i beiktatásakor még a miskolci polgár jellemző vonásairól a „miskolciság"-ról beszélt, de az 1944. éwégi, 1945 évközi statisztikák arról győznek meg, hogy a nagy lélekszám-csökkenés miatt ennek a fogalomnak a tartalma alig gyógyítható károsodást szenvedett.

9 1945 elején a Magyar Központi Statisztikai Hivatal a június 30-i állapotnak megfelelő népességmozgási adatokat kérte a városok és járások vezetőitől. Ezt megelőzően a megszálló szovjet csapatok parancsnokságának utasítására Bónis Bertalan alispán 1944. december végén szintén népszámlálást rendelt el. így fél éven belül két információhalmazból követhető nyomon a város életének alakulása, a háború utáni újrakezdés, a tárgyakban és emberéletben esett károk és veszteségek nagysága, egyáltalán a pusztulás mértéke. Honti Béla Miskolc h. polgármestere a tiszti főorvos, a város légvédelmi, ill. tűzoltóparancsnoka, az anyakönyvi hivatal, az elhurcoltak és eltűntek ügyosztálya, valamint a népmozgalmi nyilvántartó jelentéseit, adatait összegezhette. Ezek az adatok nagyon fontosak, publikálásukra eddig nem került sor. A napjainkban is használt statisztikák 1941 után 1949-es adatokat használnak, Miskolc esetében ez pedig már új települést, s nem a történeti város adatait adja meg. Ami még zavaróbb az, hogy Miskolc adataihoz visszamenőleg is csatolták a szomszéd települések adatait. így sok esetben, pl. a Kereskedelmi és Iparkamara jelentéseiben, vagy városi felmérésekben már az 1920-as évek végén 1930-as évek elején az 1949/50-es állapotból visszavetített képpel találkozunk. (Pl. 1970-ben jelent meg B.-A.-Z. megye története és legújabb kori adattára című adatbank, amelyben már Diósgyőr, vagy Hejőcsaba település nem is szerepel. Adatait visszamenőleg is beépítették - nyomon nem követhetően Miskolc adataiba.) B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1903/a. (Miskolc város Törvényhatósági Bizottságának Iratai, közgyűlési jegyzőkönyvek.) Gálffy Imre polgármester eskütétele és beiktatása. 1944. aug. 7-én. 36. kötet. 75. kgy/1944.