Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Dobrossy István: Miskolc társadalmának átalakulása, az ipar és a kereskedelem szerkezete 1929-1949 között

megye legnagyobb területi változása, hiszen 12 korábbi települése került át Heves megyébe.

2 A Minisztertanács 4343/1949. sz. rendeletével mondta ki Borsod-AbaújZemplén megye megalakulását, s ezzel lezárult a „történeti vármegyék" korszaka. A megye területe azóta változatlan, a települések száma természetesen (összevonások, s jobbára különválások eredményeként) változó.

3 A megyének minden vonatkozásban meghatározó települése Miskolc. A századfordulón itt élt a megye laksságának 20%-a, 1920-ban 23%-a, s 1941-ben pontosan egynegyed része. 1941-1944 között Borsod megye lakossága a zsidók deportálása,

4 valamint a háborús személyi veszteségek és pusztulás ellenére is néhány ezer fővel növekedett. Miskolc lakossága viszont a háború évei alatt közel 30 ezer fővel csökkent, így közvetlenül a front átvonulása után a megye lakosságának alig 14%-a élt Miskolcon. Nagy-Miskolc megteremtésével ez a számarány 1949/50-re 35% fölé emlékedért, s az 1947-49 közötti három, majd az ezt 1949-ben követő ötéves tervek iparfejlesztő programja következtében az 1970-es évek közepéig folyamatosan növekedett.

5 A megye meghatározó súlyú települése 1909-ig csupán rendezett tanácsú városnak minősült. Az önálló törvényhatóság elnyeréséért Soltész Nagy Kálmán polgármestersége alatt (1878-1901) indult a küzdelem, de csak Szenpáli István (1902-1912) idején valósult meg. E jog megszerzését követően fokozottan került előtérbe a felsőfokú intézményekkel rendelkező, kiemelt idegenforgalmi szerepet is vállalni képes, kereskedelmi és ipari nagyváros kialakításának gondolata. Az „Avas-rekonstrukcióra", Lillafüred látványára és Tapolca gyógyvízére épülő idegenforgalomnál is fontosabbnak tartották a szellem, az értelem idevonzását, tehát első helyen szerepelt Miskolc iskolavárossá alakításának gondolata. Elsőként a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola Miskolcra telepítése foglalkoztatta a város irányító testületét és a közvéleményt. Szentpáli István majd az őt követő polgármester, Nagy Ferenc is 1906-1918 között számos feljegyzést készítettek, s memorandumokkal bombázták a kormánybiztosokat. „A körülmények Miskolcot teszik Magyarországon a kohászat és a bányászat központjává. Erdészeti szempontból Miskolc éppen olyan előnyöket nyújt, Az 1944—45-ös országhatár megvonása és a miskolci kamarai kerület, különös tekintettel Gömör, Abaúj- és Zemplén megyékre. (Kamarai feljegyzések.) B.-A.-Z. m. Lt. IX. 201. (Kereskedelmi és Iparkamara irattára 1879-1948.) 53.425/1945.454. doboz. 3y ö.: Hbgye István-Seresné Szegőfi Anna-Tóth Péter: Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helyiségnévtára 1870-1983. Miskolc, 1983. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltári Füzetek, 16-18. 4

A 6163/1944. 314. sz. rendelet Baky László államtitkár aláírásával 1944. ápr. 7-én érkezett vármegyéhez, s ez a „zsidók lakhelyének kijelölése" tárgyában a gettósítás, a deportálás lefolytatásának utasítását tartalmazta. 1944. május 5-re eUcészültek településenként és járásonként az összeírások. Innen tudjuk, hogy a megye területén hat és félezer zsidó élt, várta sorsa beteljesülését. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 810/b. (Borsod vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok) 9236/1944. 5

Még 1991-ben is (bár 1990-hez képest csökkent) Miskolcn élt a megye lakosságának 25,5%-a (192 355 fő). B.-A.-Z. megye Statisztikai Évkönyve, 1991. Miskolc 1992. 236-237.