Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - G. Jakó Mariann: Fejezetek a miskolci tankerületi főigazgatóság történetéből (1935-1949)

térium engedélye, a főigazgató adatokat, jelentéseket kérhetett az iskolától, megbízottja ellenőrizhette a helyszínen, hogy az érvényes rendelkezéseket betartják-e stb. Gyakorlatilag állami tanügyi hatóság még soha nem tudott ilyen mértékben beleszólni az egyházi iskolák éltébe, mint a tárgyalt időszakban a tankerületi főigazgató. Ezekben az években már láthatóak azok a folyamatok is, amelyek nem a törvényalkotók szándékai szerint alakultak. 1936-ban Kósa Kálmán (a törvény egyik kidolgozója) azt mondta az 1935: VI. tc-ről a közigazgatási továbbképző tanfolyam hallgatói előtt: „ . . . a nem országos érdekű és elvi jelentőségű ügyek intézésének a középfokú oktatási hatóság hatáskörébe való átutalásával nemcsak az igazgatás válik egyszerűbbé és gyorsabbá, hanem bekövetkezik a minisztérium nagymértékű tehermentesítése is . . . ezzel lehet visszaadni a minisztériumot tulajdonképpeni hivatásának: a kormányzati feladatok ellátásának, a nagy átfogó szempontok érvényesítésének".

19 A tankerületi főigazgatónak is csak a hatáskörileg hozzáutalt, jelentősebb ügyekben kellene dönteni. Ezzel szemben a gyakorlat mást mutatott. Érdemes egy véletlenszerűen kiválasztott időszakban, pl. 1943 májusában néhány napig megfigyelni a főigazgatói hivatalba érkező ügyeket. Karsai Gy. tanuló magánvizsga kérelmét terjeszti fel a rozsnyói ág. ev. polgári isk. igazgatója; Somosvári Frigyes tanuló kérelme érettségi vizsgára; Herceg Elemérné, hatvani elemi iskolai tanítónő családi pótlék kérelme; Padányi Viktor könyveinek szétosztása a tanfelügyelői hivatalok között; Az I. sz. Mezőgazdasági Népiskola gyakorlóterének kibővítésére kér engedélyt; A hatvani belközségi állami népiskola gondnokságának kérvénye légó felszerelés beszerzésére; Bordás László magántanuló vallásváltoztatási ügye; A Koháry Gimnázium javaslata tandíjkezelő tanár kijelölésére; Tóth János egri polgári iskolai III. b. osztályos tanuló fegyelmi ügye stb. A fenti esetekben a főigazgatónak kellett intézkednie, alsóbb fokú hatóságainál alig maradt döntési jog. Sőt, maga a főigazgató is a rrúnisztériumhoz fordul számtalan, átfogó jelentőségűnek egyáltalán nem minősíthető kérdésben. 1944 augusztusában például a főigazgatói hivatal női dolgozói kérték a könyvtár nem használt karton függönyeinek kiselejtezését és részükre történő eladását. A kérelem a minisztériumhoz kerül, ahol kivételesen hozzájárultak ehhez. A fenti példák alapján is úgy tűnik, hogy az igazgatás egyszerűsítésére vonatkozó elképzelések nem igazán valósultak meg a gyakorlatban. A negyvenes évek elején megromlik a főigazgatói hivatal és a város közötti, korábbi jó viszony is. 1943-ban a város eladta a Soltész Nagy Kálmán úti bérházat az Országos Társadalom Biztosító Intézetnek, így nem tudta tovább teljesíteni az 1935-ben 19 Kósa Kálmán: Közoktatásügyi intézményeink és az oktatásügyi igazgatás újjászervezése. In.: A mai magyar közigazgatás (Szerk.: Mártonffy Károly) 1936. 791.