Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - G. Jakó Mariann: Fejezetek a miskolci tankerületi főigazgatóság történetéből (1935-1949)

megígért „helyiségek természetbeni biztosítását". Ezért újból a városi közgyűlés elé kellett vinni a tankerületi főigazgatóság elhelyezésének kérdését. Itt olyan döntés született, hogy a város átmenetileg vállalja a hivatal lakbérköltségeit (fűtéssel, világítással együtt), de „legfeljebb 1944-től kezdődően három esztendeig",

20 amíg az államháztartás helyzete lehetővé nem teszi a költségek átvállalását. Érezhetően egyre nagyobb teher a városnak egykori Ígérete, hiszen egészen más volt természetben biztosítani a hivatal elhelyezését, és más, amikor ez költségvetési teherként jelentkezik. Szőnyi Sándor tankerületi főigazgató nagyon sérelmesnek találta ezt a döntést, és azonnal a miniszterhez fordul ez ügyben.

21 Azzal érvelt, hogy a városnak nem „udvariasságból" kell fenntartania a hivatalt, hanem kötelessége ez, amennyiben a 99. kgy./1935. sz. határozatával nem meghatározott ideig, hanem a hivatal fennállásáig vállalta ezt. Érezvén hivatala jövőbeni problémáit, konkrét javaslatokat is tett a minisztériumnak az elhelyezésre. Ekkor már komoly előkészületek folytak egy városi iparostanonciskola felépítésére, amihez a VKM jelentős összeggel járult volna hozzá. Szőnyi elképzelése szerint itt kaphatna helyet e hivatal és néhány főigazgatósági tisztviselő lakása is. Ez utóbbi felvetésre nem reagált a miniszter, de a város egyoldalú lépését ő is sérelmezte. Az 1944. május 5-én kelt rendeletében értesítette a polgármestert, hogy nem veheti figyelembe a város döntését, továbbra is ragaszkodik az 1935-ben tett vállalás teljesítéséhez. Ettől kezdve számtalan probléma adódott a város és a hivatal között, egészen addig, hogy a hivatal lakbérét nem fizették ki és az OTI felmondta a bérletet. A főigazgatónak és a minisztériumnak csak többszöri kérelmére sikerült a helyzetet valamennyire rendezni. Ujjászerveződés a háború után A háborús események a főigazgatóság épületében, felszerelésében nagy kárt nem okoztak. A hivatal tagjai - a katonai szolgálatra behívottakon kívül a helyükön maradtak, december 4-én reggel a hivatal megkezdte működését. A legfontosabb iratokat - anyakönyveket, személyi anyagot - még 1943ban egy avasi pincében helyezték el, ahonnan 1945 májusában hiánytalanul visszakerültek a helyükre. Szőnyi Sándor már 1944. december 10-én kiadta első körrendeletét, amelyben az iskolai munka haladéktalan elkezdésére, romeltakarításra szólított fel minden tanügyi dolgozót.

22 Ez a felhívás még valószínűleg csak a miskolci iskolákhoz jutott el. Megelőzve az országos intézkedéseket, példaértékű szervező munkába kezdett a főigazgató. 1945. január 8-án egy újabb, az előzőnél részletesebb főigazgatói rendelet jelent meg, amely már nevelési és oktatási kérdésekkel is foglalkozott. Ebben kimondta, hogy az eddig érvényes tantervek és tananyag szerint kell megkez'B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 192. kgy./1943. B.-A.-Z. m. Lt. VI. 501/b. 1553/1944. :

B.-A.-Z. m. Lt. VI. 501/a. 12/1944. ein.