Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - G. Jakó Mariann: Fejezetek a miskolci tankerületi főigazgatóság történetéből (1935-1949)

Tamedly 1936. január 2-án körlevélben fordult az érintett tanítóegyesületek elnökségéhez és a tanfelügyelőségekhez. Több érvvel is alátámasztotta a lapok egyesítésének szükségességét: „közvetlenebb kapcsolat jöhetne létre a főigazgató és a tanítóság között", olyan cikkek jelenhetnének meg, amelyekkel „egy mainál egységesebb gondolkodású és szellemű nemzedéket nevelhetünk", olyan nevelési eljárásokat teszünk közzé, amelyekkel „közelebb hozhatók egymáshoz a különféle műveltségű, világnézetű emberek". Mindezt egy nagy cél érdekében: „magyarabb magyart akarunk nevelni"

12 - idézte a főigazgató a törvény végrehajtási utasítását. Az új lap szervezése körüli teendőkkel Kolumban Lajos tanügyi tanácsost bízta meg, aki már februárra összehívja az első értekezletet ez ügyben. Előzőleg a megyei tanítóegyesületek közgyűlései elviekben mind elfogadták az egyesítés gondolatát, bár - főleg a zempléni jegyzőkönyvből olvasható ez ki - szerették volna saját önállóságukat, tradícióikat továbbvinni. 1936. február 24-én tartották az első megbeszélést a főigazgatói hivatalban, melyen a főigazgatóság tisztikarán kívül a vármegyei tanfelügyelők, népművelési titkárok, tanítóegyesületi elnökök és küldöttek vettek részt. Itt több részletkérdésben is megállapodtak, pl. előfizetési díj és az új lap címe. Az elnevezésnél felvetődött ugyan a „Felsőmagyarországi Népoktatás" is, de a középfokú iskolák esetleges bekapcsolódására gondolva, végül a „Felsőmagyarországi Tanügy" mellett döntöttek. Havonta kétszeri megjelenést terveztek, és az előzetes becslések alapján kb. 1600 előfizetőre számítottak. Elhatározták egy lapbizottság felállítását is, amely ellenőrző-irányító szerepet tölt be a főszerkesztő mellett. Ennek hivatalból tagjai lettek a főigazgatói hivatal küldöttei, a tanítóegyesületek elnökei, tanfelügyelők, népművelési titkárok. A választott lapbizottsági tagok pedig a tanítóegyesületek küldöttei, akik megyei szerkesztőként dolgoznak majd. A következő megbeszélésen (szeptember 3.) határoztak a nyomda és a főszerkesztő személyéről. A legkedvezőbb nyomdai ajánlatot Ludvig István miskolci cége adta, így vele kezdték meg a tárgyalásokat. A főszerkesztő személye már régen ismert volt, hiszen a főigazgató kezdettől Böhm Péter hatvani elemi iskolai tanítót szánta ide. Társszerkesztőnek a megszűnt Borsod Megyei Tanügy felelős szerkesztőjét, Nyitray Jenőt választották. Dyen előzmények után jelent meg az új lap első száma 1936. november elején. Fennállása egész ideje alatt az új tanügyigazgatás céljait propagáló, azt megszólaltató folyóiratként működött. Tamedly maga is rendszeresen publikált a lapban. „Minden tanító legyen falu- és környezetkutató!" - hirdette meg egyik cikkében, és néhány példával illusztrálja is, hogy milyen helytörténeti kivonatokat vár a falusi tanítóktól.

13 Más helyen a szabadidő hasznos kihasznáB.-A.-Z. m. Lt. VI. 501/b. 1/12936. a 160/1945-1946. alapszámon Felső magyarországi Tanügy 1936.1. évf. 1-2.