Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - G. Jakó Mariann: Fejezetek a miskolci tankerületi főigazgatóság történetéből (1935-1949)

lásáról érkezett, javasolva a népművelési titkároknak falusi „vándorkönyvtárak" kialakítását.

14 Minden főigazgatónak, főleg az alapító Tamedlynek szívügye a lap, kiemelt figyelemmel kísérték munkáját. Rendszeresen kimutatást készítettek a publikáló tanárokról, a cikkek pedagógiai színvonaláról és minden év végén személyes hangú köszönő levéllel keresték meg a legaktívabb, legeredményesebb tanerőket. Tamedly ragaszkodott ahhoz is, hogy a Felvidék visszacsatolása után a lap a két tankerület - a kassai és a miskolci - közös folyóiratává váljon. Az 1939. július 4-én megtartott lapbizottsági ülésen nem volt egyetértés ez ügyben. Rozsonday István zempléni iskolafelügyelő azt javasolta, hogy a kassai tankerület indítson új lapot. Felvetette, hogy ellenkező esetben a zempléni tanítóság megfontolja, „nem támaszthatná-e fel volt megyei lapját, melynek közvetlen hangja hívebben felel meg annak a családi kapcsolatnak, amelyben a vármegye tanítósága egymással él."

15 Tamedly akit ekkor már kineveztek ez új kassai tankerület élére a zempléni tanfelügyelővel együtt lépett fel a „szétforgácsolásra törekvés" ellen és elvetették a volt megyei lapok felélesztésének lehetőségét. így szeptembertől már a két tankerület hivatalos újságjaként jelent meg, és végig megmaradt a tanítóság folyóiratának. 1938-tól az iskolán kívüli népművelés hivatalos rovatával bővült ki a lap. 1944-ben jelenik meg utoljára a „Felsőmagyarországi Tanügy". Az utolsó információ a lappal kapcsolatban egy 1945. szeptember 4-én született levél. Ez arról tudósít, hogy az államrendőrség miskolci főkapitánysága elrendelte a tankerületi főigazgatóság tulajdonában lévő példányok elkobzását. A Tankerületi Közoktatási Tanács megalakítása Az 1935: VI. törvénycikk 16. § kimondta, hogy a főigazgató mellé Tankerületi Közoktatási Tanácsot kell szervezni. Erre azonban csak három évvel később került sor, amikoris a VKM kiadta a tanácsok szervezeti és működési szabályzatát. E szerint feladatuk, hogy figyelemmel kísérve a térség tanügyi helyzetét véleményezzék azt és javaslatokat tegyenek a főigazgatónak. A tanácsot háromszor választják meg: 1939-ben, 1942-ben és 1945-ben. A főigazgató javaslatára a nűniszter nevezte ki tagjait három évre. A megye, a város ismert közéleti személyiségei, az egyházak képviselői, jelesebb tanárok szerepeltek a névsorban. Elnöke mindhárom alkalomal Szántay Szémán István pápai prelátus, görög katolikus érseki helynök volt, tagjai között ott találjuk Bruckner Győző jogakadémiai dékánt, Enyedy Andor református püspökhelyettest, Gebe Zoltán kereskedelmi iskolai tanárt, Lichtenstein László főispánt, Zsupán László református gimnáziumi igazgatót. 1945-ben a VKM első intézkedéseinek egyike a tanács felállítására vonatkozott, pontosan meghatározva azok összetételét (az egyházi főhatóságok és a különféle iskolák arányát). Ek-