Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

MISKOLC IPAR-, KERESKEDELEM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Lénárt Béla: Pedagógusok és közművelődés Miskolcon (1868-1919)

neplése pedig már általánossá vált a városban, így nincs szükség külön szervező bizottságra.

46 S végül:á.á.á.á„A miskolczi tanügyi kör 1900. évi március 10-én tartott közgyűlésében feloszlatását kimondván, alapszabályainak 12. paragrafusa értelmében a vagyona Miskolcz város hatósága által kezelendő alaptőkévé alakítandó át, melynek kamatjai a miskolczi tanárok és tanítók özvegyei és árvái segélyezésére lesznek fordítandóká.á.á." - olvashatjuk a segélydíj alapítványi oklevélben.

47 Az alapítvány összege 1825 kor. volt, melyet a város 1901-ben vett át kezelésre, a Belügyminisztérium szintén ebben az évben vette tudomásul a feloszlatást, ezzel az ügy hivatalosan is lezárult.

48 Megszűnt tehát a város pedagógusainak első szakmai-közművelődési egylete. Valójában 20 év alatt sem sikerült áttörni a tanítók és tanárok érdektelenségét. Ezt bizonyítja a felolvasásokra vállalkozók alacsony száma, a mindig ismétlődő azonos nevek sora. A kör vezetőségében 20 év alatt alig találkozunk személyi változásokkal, gyakorlatilag mindvégig ugyanazok a tanárok játszottak vezető szerepet, a közönség pedagógusi rétege is azonos volt, általában 15—20 főből állott. De nem sikerült áttörést elérni a város értelmiségi köreiben sem. A kör tagjai ezt úgy értelmezték, hogy a város és társadalma közönyös a tanügy iránt. Elegendő azonban átlapoznunk a korabeli újságok ún. „társas életről" hírt adó rovatait, s azonnal szemünkbe tűnik az egyletek által szervezett rendezvények sokasága. Miskolcon minden társadalmi rétegnek megvolt a maga egyesülete, a maga programja, kevés idő maradt más rendezvényeken való részvételre. A pedagógusok alacsony száma pedig nem volt elegendő, nem biztosított széles körű bázist a munkához. Az elszigetelődésnek maga a kör is oka volt. Nem nyitott eléggé a társadalom kevésbé művelt, de az iránta fogékony munkások, ifjúmunkások, iparos rétegek felé. Nem a színvonal csökkentését jelentette volna, hanem épp megtisztelő közművelődési feladatot és szerepet, ha népszerű formájú ismeretterjesztésre vállalkoztak volna tagjai. Nem véletlen, hogy az e feladatokra vállalkozó ún. szabadiskolai mozgalomnak sokkal átütőbb sikere volt Miskolcon is. így aztán a helyes lépés felismerésének hiányában minden olyan törekvés, mely a kör közművelődési jellegét akarta erősíteni, valójában kudarcba fulladt. Az egylet fennállása egész folyamán az „arisztokratikus elzárkózás" által szűkre szabott talajon mozgott, megszűnése törvényszerű volt. A működés negatív vonásai azonban nem vonnak le semmit a Kör tagadhatatlan értékeiből. A sorozatban rendezett felolvasások, a közcélú adakozás, nemzeti ünnepünk méltó helyre emelése, a belső segélyezés egyleti tevé' Borsodmegyei Lapok 1899. okt. 27. A Tanügyi Kör és a közművelődési egyesület. ' B.-A.-Z. m. Lt. IV. 829 358/őrz. ' Uo. Borsodvármegye közgyűléseinek jegyzőkönyve 12.194/540/1903. IX. 14. Miskolc város polgármesterének iratai 112/1901. sz. Belügyminisztérium 135/693/1901. sz.