Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata

szabadművelödés kérdésének a kutatása, ennek nyomán szabadművelődési munkások és vezetők képzése. Hallgatói a szabadművelődés munkájára hivatott önként jelentkezők, valamint szabadművelődési munkával is foglalkozó társadalmi szervezetek és pártok küldöttei."

24 A nem oktatási jellegű szabadművelődési alkalmakra is találunk példát Abaújban. Első ilyen a községi vagy járási népművelési napok rendezvénye. Az egykor kultúrnapokként megfogalmazott rendezvény keretében egy község, közeli községek vagy az adott járás községei mutattak be műsorokat. Fellépett a falu tánccsoportja, színjátszók, énekkarok szerepeltek és gyakran kiegészült a program sportversenyekkel. Ilyen falunapról tudunk Homrogdon 1948. augusztus 8-án. A helybeli Lichtenstein kastély parkjában tartott ünnepségen megemlékeztek az 1848-as forradalom centenáriumáról kulturális műsor keretében.

25 A kiemelkedő alkalmat gondos előkészítések után szinte mindenütt méltóképpen megünnepelték. Istentiszteletet követően zajlott a legtöbb ünneplés. Ebben az évben jelent meg a Kerületi Szabadművelődési Tanács kiadásában az Abaúji Kalendárium. A tartalmában nem túl színvonalas naptár a szokásos részeken kívül rövid cikkeket, beszélgetéseket, történelmi emlékeztetőket közölt a megye múltjáról, jelenéről. 1948-ra szélesedett ki a Szabad Föld Téli Esték és a Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok mozgalma. Népszerű formában kiadott füzetek adták az ötletet a műkedvelő műsorok szerkesztéséhez, ebből formálódtak az 1948 tavaszán megtartott Szabad Vasárnapok rendezvényei. Célja a népi hagyományok ápolása, népművészeti kiállítások rendezése, kultúrversenyek és jószágbemutatók szervezése volt. Az MDP által támogatott rendezvények körzetenként kerültek lebonyolításra. A hegyközi Szabad Vasárnapon kilenc község vett részt: Füzérkomlós, Kishuta, Pálháza, Hollóháza, Füzérradvány, Kovácsvágás, Füzérkajata, Nyíri és Filkeháza. Iskolás, ifjúsági és felnőtt csoportok mutatkoztak he énekkel, verssel, tánccal és jelenetekkel.

26 A beszédeket az MDP helyi és vendégelőadói tartották politikai kérdésekről. Abaúj művészeti és kulturális életének legnagyobb seregszemléjét 1948. augusztus 9-én és 30-án Abaúji Napok címmel rendezték meg. A két nap alatt gazdag kínálattal találkoztak a Szikszóra látogatók. Kiállítások, ismeretterjesztő előadások, szórakoztatva nevelő műsorok (népi tánc, bábjáték, film, színpadi műsorok stb.) kínálkoztak az érdeklődőknek. Kiválasztás és meghívás alapján résztvett 15 község 18 felnőtt csoporttal és 7 község 7 gyermekcsoporttal. A felnőtt csoportokból 8 énekkar, 2 népi játék csoport, 1 szavalókórus és 8 népi tánccsoport. Az összes szereplő száma 852 fő. Képzőművészeti téren külön kategória volt a festészet, a faragások, a szőttesek és a varrottasok, őstehetségek is kerültek ki a kiállítók közül. Végezetül két idézet jellemezze a rendezvényt: „Végeredményben megállapítható, hogy az abaúji napok kiállíKöznevelés 1946/24.10. p. 'B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508.655/1948. SzMH. i. 'B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508.578/1948. SzMH. i.