Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata

tásai igazi seregszemléi voltak vármegyénk képző és népművészetének. A kiállítási anyag mennyisége és minősége Abaúj demokratikus szellemű dol­gozóinak élniakarásáról és művészi hajlamairól tanúskodott". A másik: „Nem lehetett volna semmi eredményt elérni, ha a közigazgatásban működő te­vékenység nem az MDP-nek a programját sugározta volna ki. A közigazgatás volt a párt elgondolásainak végrehajtója és ezt a meggyőzést mindenütt érvényesítette a kiállítás alkalmával feliratok és Rákosi képek, valamint jelmon­datok formájában. 27 Mindkét idézet Bodó Lajostól, a vármegyei szabadművelő­dés vezetőjétől való. A jelentés időpontja 1948. szeptember 2. 3. A szabadművelödés eszközei Külön fejezetben kell tárgyalni a könyvtárak ügyét. A vármegye 101 községi könyvtárából a háború következtében 62 elpusztult, illetve súlyosan megrongálódott. A népkönyvtárakat egy 1946-os rendelkezés a szabadműve­lődési tanácsok hatáskörébe utalta. A kölcsönözhető kötetek száma rendkívül kevés, számuk csak néhol haladja meg a százat. Az elpusztult könyvtárakat a VKM. 20-20 kötettel igyekezett pótolni. Három komoly feladat hárult a sza­badművelődési tanácsokra a könyvtárakkal kapcsolatban: 1. Szigorú selejtezés­sel biztosítani kell a fasiszta és szovjetellenes könyvek, kiadványok összegyűj­tését; 2. Lehetőleg össze kell vonni a helyi egyesületek és szervezetek könyvtá­rait; 3. A „demokratikus könyvtárakat" új könyvekkel kell feltölteni, és el kell érni, hogy minél hamarabb sok olvasójuk legyen. 28 1948 februárjától kezdve VKM vándorkönyvtárakat juttatott a kisközségekbe és a tanyaközpontokba. Egyenként 50 kötettel megrakott ládákban szállították a helyszínekre a ván­dorkönyvtárat. 29 Abaúj az év novemberében 17 ilyen könyvtárat igényelt. A kérelmezők közt kulturális bizottságok, pártok és egyesületek is szerepeltek. Ünnepélyes külsőségek közt avatták fel 1948. április 18-án Vizsolyban az 1000. népkönyvtárat. Az egésznapos rendezvényen jelen volt és beszédet mon­dott Ortutay Gyula vallás és közoktatási miniszter. A színvonalas műsorban üdvözlő beszédek, szavalatok és énekszámok hangzottak el. Délután kiállítá­sok és templomlátogatás szerepeltek a programban. Központi könyvtár kialakítását valósították meg a Szabadművelődési Fel­ügyelőség szikszói hivatalában. Több száz kötetesre bővült a könyvállomány 1948-ra, ahonnan a helyi ügyvezetők kölcsönözhettek könyveket a községnek. „Műkedvelés" néven szokták megnevezni a szabadművelődés sokat tá­madott, de igen sokszínű területét. Idetartozik a bábjátszás, a színjátszás, a tánc és a zene. Kevés kiemelkedő bábcsoportja volt a megyének, ezek közül is érdemes megemlíteni az abaújszántói iskola bábosait. Népi játékok és népmese feldol­gozások voltak műsoraikon. A bábozást, mint minden műkedvelői tevékeny­B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508. 866/1948. SzMH. i. Kaczián János: A szabadművelődés Tolna megyében, Szerszárd, 1990. 42. 'B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508.134/1948. SzMH. i.

Next

/
Thumbnails
Contents