Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata

állt: szabadművelődési és gazdasági ismeretekből. Ezek 1949-re szakmai és világnézeti részekre változtak. Bárki korra és nemre való tekintet nélkül megszerezhette az ezüst és aranykalászos gazda megnevezést, aki elvégezte a tanfolyamot. Legritkább típusa a tanfolyamoknak az utolsó, egyéb kategóriába soroltak. Ide tartozott a szabó-varró, csecsemőápoló, egészségvédelmi és népélelmezési, főző és gazdasági valamint a kukoricaháncsoló tanfolyam. Ezeket a nőket érintő foglalkozásokat egésznapi elfoglaltsággal, két hónapos időtartamra szervezték és különösen ajánlották a Független Ifjúság Országos Szövetségének lánycsoportjai számára. Az 5000/1946. VKM. sz. rendeletben történt a szabadiskolák szabályozása. Szathmáry Lajos már idézett cikkében így ír: „Ezek az iskolák nem szorítkoztak pusztán ismeretközlésre, mind az egyéni képességek fejlesztését, mind pedig a helyes közösségi magatartás kialakítását szolgálta. A szabadiskolában nem akarták kiemelni a hallgatót abból a munkakörből, melyből jelentkeztek. Azt akarták, hogy a végzett hallgatók a munkahelyükön maradva állják meg jobban a helyüket, ott legyenek értékesebb emberek. Éppen ezért semmiféle állás elnyerésére jogosító bizonyítványt nem ígértek és nem adtak a végzett hallgatóknak."

22 Három szinten lehetett szabadiskolát szervezni, alsó, közép és felsőfokú formái voltak. Az alsó fokú szabadiskolák bárhol létesíthetők voltak. A középfokú szabadiskolában (munkáslíceum, parasztkollégium) oktatók és nevelők a középiskolai tanulmányi szintnek megfelelően dolgoztak, míg a felsőfokú szabadiskola (népfőiskola, munkásfőiskola) egyetemes műveltséget és összefogó világképet igyekezett nyújtani. Szabadegyetemet egyetemi és főiskolai székhelyen rendeztek, az ottani felsőoktatási intézmény tanári karának a bevonásával. Az 1946-os esztendőben kereken 200 szabadiskolát szerveztek országszerte. Ebből 10 alapfokú, 50 középfokú és 30 felsőfokú volt. Abaújban sehol nem volt bejegyezve erre a tanévre szabadiskola. Az első alapfokú iskolák 1947 őszén szerveződtek a megyében négy helyen. Encsen, Forrón, Abaújkéren és Hernádvécsen tudunk ilyenről, óraszámuk 168 és 200 között mozgott. Forrón heti négy alkalommal, nap négy órában hallgatott az érdeklődő 20-30 fő előadást. Oktatóként tanítók, gazdasági felügyelő és gazdálkodó adott elő. Hernád vécsen tisztviselő, lelkész és méhész is van a nevelők között. A népfőiskolák magyarországi története a 30-as évekig nyúlik vissza. Háború utáni újraindulásukat követően is kiemelkedik közülük a Sárospataki Szabadművelődési Akadémia. A felsőoktatási intézmény nélküli Abaújban népfőiskola nem működött, de vonzáskörzetébe esett az ország legkiválóbb, a maga formájában egyetlen szabadegyetemének. Kezdeményezésről van tudomásunk, hogy a megyében található kastélyokat használják fel népfőiskolai célokra, (Kéked, Vilmány, Tornanádaska) de megvalósításra nem került sor.

23 A sárospataki Akadémiáról a Köznevelés című lapban ezt olvashatjuk: „Célja a 'Szathmáry i. m. 21. 'B.-A.-Z. m. Lt. XXIV-508. 80/1946. SzMH. i.