Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Rózsa György: Abaúj vármegye szabadmúvelődésének történeti vázlata

A rendelet kimondja a törvényhatósági iskolán kívüli népművelési bizottságok megalakítását, amelyeknek feladatuk szervezni a törvényhatóság területén folyó népművelői munkát. 1945. október 9-én kelt az a miniszteri rendelet (12.000/1945. VKM.), amely az iskolán kívüli népművelés országos újjászervezése érdekében létrehozta az Országos Szabad Művelődési Tanácsot, mint a miniszter tanácsadó és javaslattevő szervét. Ezt követték 1946-ban azok a jogszabályok, melyek a szabadművelődés szervezeti felépítését és fogalmazási személyzetét szabályozták. A személyzet tekintetében az addigi iskolán kívüli nevelés alkalmazottai a szabadművelődés személyzetébe átkerültek. A 720/1946. M. E. számú rendelet szerint (1946. január 12.) az ország területe szabadművelődési kerületekre oszlik, minden megye és törvényhatósági jogú város egy-egy kerületet alkot, melynek élén a szabadművelődési felügyelő áll. A kerületi szabadművelődési tanácsok tagjai a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok, a vallásfelekezetek, a pedagógusok szakszervezete, a helyi társadalmi szervek képviselői, továbbá a törvényhatóság rendeleteiben megnevezett tisztségviselői. A kerületi tanács munkáját a szabadművelődési kerület elnöki tanácsa irányítja. Községekben, városokban szabadművelődési tanácsot kellett felállítani a helyi ügyvezető tanácsadó szerveként. Tagjai a kerületi tanácsok tagjaihoz hasonlóan jelöltettek ki.

1 A társadalmi szervek tagjainak nagyfokú bevonásával megváltozott az addigi iskolán kívüli népművelés irányítása. Ilyen jellegű szabályozással igyekeztek közüggyé tenni a művelődés kérdését. Néhány további, kisebb jelentőségű rendelkezéssel 1946-ra végleges formát nyert országos és helyi viszonylatban is az új intézménytípus. A tudományos kutatás elősegítése érdekében hozták létre a Szabadművelődési Tudományos Intézetet, de ez rövid fennállás után átadta a helyét a Magyar Népi Művelődési Intézetnek. Az irányításban két szerv játszott főszerepet. Az egyik a Vallás és Közoktatási Minisztérium VIII. ügyosztálya, az ún. szabadművelődési osztály, a másik a szervezet társadalmi szintű legfelsőbb fóruma, az Országos Szabadművelődési Tanács. Országos hálózata volt mindkét szervnek. A VKM. Szabadművelődési Osztályának felügyelete alá tartoztak a megyei és községi felügyelők, az OSZMT. alsó szervei pedig a megyei és a helyi szabadművelődési tanácsok. A szabadművelődés szervezetének vázlata: A társadalom szabadmű- A tanácsok szabadműve- Az állam szabadművevelődésének szervei lődésének a szervei lődésének a szervei pártok, szövetségek országos központjai megyei, kerületi és körzeti szervek helyi kulturális szervek Országos Szabadművelődési Tanács kerületi szabadművelődési tanácsok helyi szabadművelődési tanácsok VKM. szabadművelődési osztálya kerületi szabadművelődési felügyelő helyi ügyvezető Farkas Gábor: Fejér megye Szabadművelődési Felügyelőjének iratai a Székesfehérvári Állami Levéltárban; Levéltári Híradó, 1960. X. évf. 1. 68. p.