Levéltári Évkönyv 7. (Miskolc, 1994)

A RÉGIÓ GAZDASÁG-, TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL - Pók Judit: A szőlőművelés és borkereskedelem szabályozása a Hegyalján 1770-1850 között (Körlevelek és dobolási könyvek alapján)

lyozhatják. 1774-ben kimondják, bogy tilos a görögöknek, örményeknek, zsidóknak rácoknak és azoknak a nemteleneknek, akiknek nincs birtokuk a Hegyalján, az aszú vétele és megcsinálása. Az utóbbiaknak azért, mert visszaélés esetén a közösségnek nem tudnak elégtételt adni, „ . . . ennél fogva a hegyaljai bornak betse vesztesével nem sokat aggódnak . . .". Az előbbieknek pedig azért, mert állítólag tőlük ered minden hamisság és praktika ebben a dologban.

35 Másodszor megtiltják az olyan helységekből, melyek nem számítanak a hegyaljaiak sorába az aszú szőlőnek és a színbornak a Hegyaljára történő bevitelét, és azokból aszú vagy máslás bor készítését. Hogy pedig mindenki tudja, mely helységek a hegyaljaiak, megnevezik azokat: Szántó, Tállya, Ond, Rátka, Mád, Zombor, Tarcal, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Kisfalud, Szegi, Liszka, Erdőbénye, Tolcsva, Horváti, Zsadány, Petrahó, Patak, Olaszi, Vámosújfalu, Újhely, Kistoronya. Az őrködés a helység bíráinak feladata. Ha valaki a fenti rendelkezéseket megszegi, és a tiltott helyekről akár aszú szőlőt, akár bort merészelne a Hegyaljára bevinni, szőlőjét és borát lefoglalják. Ha valaki a törvényszegőket bejelenti, a confiscalt bor vagy aszú harmad részét kapja jutalmul. A másik harmada az eljárást végző tisztségviselőé, a harmadik a vármegyéé. Őröket rendelnek nemcsak az országutakra, vámokra, hidakra, hanem a „különös és titkos utakra" is. Ha valaki az ott vigyázókra támadna, velük ellenkezne, tőlük elszökni merne, ha nemes a törvénykezés útján 100 forintra büntetik, ha nemtelen azonnal elfogadják.

36 A legtöbb visszaélést az aszúborral és szőlővel követik el, mivel ez a legdrágább. A vásárlásban a földesurakat elővételi jog illeti meg. 1779-ben Benyiczky Menyhért tokaji járási szolgabíró arról a több éves tapasztalatról számol be, hogy az uradalmak tiszttartói, annak ellenére, hogy már eleget tettek földesuruk igényéne, tovább vásárolják fel az aszú szőlőt, és azt saját hasznukra fordítják, ... és azt elkövetni semminek állítják . . ." Szigorú büntetést helyez számukra kilátásba. A földesurakat arra szólítja fel, hogy mikor az elővétel jogán az eladandó szőlőt magukhoz vitetik, azt hosszú ideig, sőt napokig udvarukon ne tartsák, hanem árát azonnal fizessék ki a szegény adózónek.

37 Zemplén megye szerint a hamisításokat elsősorban idegenek, görögök, örmények, rácok, zsidók, lengyelek követik el. Sorra hozzák ellenük a korlátozó rendelkezéseket, úgy tűnik nem sok eredménnyel. 1791 októberében azt a megyei határozatot hirdetik ki, mely szerint a zsidó borkereskedőket a Hegyaljától 6 mérföldnyire ki kell rekeszteni, mert ők rontják a hegyaljai hírét, nevezetesen a szegényeknek 5-6 forint előleget adnak egy hordó borra, akik azt vízzel hígítják, mielőtt eladják nekik. A borkészítést is csak azoknak a zsidóknak engedik meg, akiknek szőlőjük van a Hegyalján. J5

Tokaj. Körlevelek, 1774. okt. 16. 36

Tokaj. Körlevelek, 1774. okt. 16. 37

Tokaj. Körlevelek, 1779. okt. 16.