Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA HISTORICA - KOVÁTS Dénesné: Zemplén vármegye az 1905. évi nemzeti ellenállásban

súlyosbította, hogy az ellenállásba egyre aktívabban kapcsolódtak be a tömegek. 1905 végére azonban hanyatlani kezdett a nemzeti ellenállás ereje. A megyék sorra kifulladtak vagy elgyávultak. Az év végi tárgyalásokon a koalíció már feladta azt a követelését, hogy magyar legyen a vezényleti nyelv a hadseregben. 1906. február 19én a katonaság megszállta és kiürítette az Országház épületét. A belügyminiszter gyűléstilalmat rendelt el, megvonták a még ellenálló vármegyék állami javadalmazását, feloszlatták az "alkotmányvédő bizottságokat". A kormány végűi a koalíció vezérlő bizottságát is feloszlatta. Ezek az erőszakos intézkedések nem váltottak ki ellenállást a vármegyékből, ami a kifulladást jelezte. Meg is indultak a tárgyalások az ellenzék és a kormány közt, amelyeket Kossuth Ferenc és gr. Andrássy Gyula vezetett. Április 6-án megtörtént az "új kiegyezés", amelyet az ellenzék programjának teljes feladásával kötött meg, lényegében a kormányra jutásért. A béke a katonai kérdések mellőzésével jött létre. Az uralkodó feltételül szabta, hogy a volt kormányt nem szabad vád alá helyezni, viszont a koalíció az összes vármegyei tisztviselő azonnali visszahelyezését kötötte ki. Április 7-én megalakult Wekerle Sándor kormánya. A válság nyújtotta lehetőségek végeredményben kihasználatlanok voltak. (Az egyetlen konkrét eredmény csak az általános választójog bevezetése volt, de csak Ausztria számára.) Viszont a munkásosztály ezekben az években vált olyan politikai erővé, amellyel már számolni kellett. Tisza parlamenti puccsa, majd az országgyűlés elnapolása után megalakult a koalíció. Az új országgyűlést 1905. február 15-re hívták össze. Az 1904. november 18-i események miatt Zemplén vármegye főispánja gr. Hadik Béla lemondott. Tisztségét Szinyei Merse István vette át, de mindössze 25 napig állt a vármegye élén, aztán ő is lemondott. 1905 végéig a főispáni teendőkkel ideiglenesen megbízott alispán, Dókus Gyula irányította Zemplént. 1905. január 26-ra tűzték ki a megyei képviselőválasztás napját. Az ellenzék szervezettsége és megerősödése heves harcokat