Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)
STUDIA HISTORICA - KOVÁTS Dénesné: Zemplén vármegye az 1905. évi nemzeti ellenállásban
szerűségből a Szociáldemokrata Párthoz kezdett közeledni. Garami Ernő az általános és titkos választójogért felajánlotta a kormánynak a szervezett munkásság támogatását. 3 A koalíció nem vette fel programjába az általános választójogot, ez "sötétbe ugrásnak tűnt fel előtte", mivel az ezt követelő munkásság és a vidéki agrárproletariátus politikailag egyaránt iskolázatlan volt. 4 A Fejérváry-kormány által benyújtott választójogi programtervezetet Ferenc József nem fogadta el, mire a kormány lemondott, amit az uralkodó el is fogadott. Az SZDP-nek tehát nem sikerült kivívnia az általános és titkos választójogot. Az általa szervezett tömegtüntetések, sztrájkok, a vörös péntek hatására a koalíció vezérlő bizottsága októberben szükségesnek látta kinyilvánítani, hogy "elítél minden forradalmi eszközt, a kibonyolításnak szigorúan az országgyűlés falai és keretei közt kell megtörténnie."^ Az oroszországi események hatására Bécsben olyannyira forradalmi hangulat uralkodott, hogy Ferenc József kénytelen volt osztrák alattvalóinak megígérni az általános választójogot. Magyarországon pedig újra Fejérváry Gézát bízta meg kormányalakítással, most már hivatalosan is választójogi programmal. Cszre a nemzeti ellenállás a 63 megyéből 45-re terjedt ki, a leghevesebb Pest, Bars, Zemplén, Szatmár és Ung megyében volt. A főispánok lemondtak, a megyék megtagadták az adók befizetését. Az adóhátralék 19G5 második felére 100 millió koronát tett ki. Az ellenállásra vonatkozó megyei határozatokat a kormány megsemmisítette, az ellenszegülő tisztviselőket elmozdította állásukból, új főispánokat illetve biztosokat nevezett ki, de nem tudott úrrá lenni a válságon. A megyék bizottságokat alakítottak az elbocsátott tisztviselők anyagi támogatására, a kinevezett új főispánok beiktatását igyekeztek megakadályozni. A kormányhű hivatalnokokat közmegvetés sújtotta. A kormány helyzete aggasztó volt. A közigazgatásban teljes anarchia uralkodott. A bomlás mindenre kiterjedt, "itt-ott már a csendőrség is a megbízhatatlanság tüneteit szolgáltatta, ami bizonyára a vég kezdetét jelenti." 6 A helyzetet