Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA HISTORICA - KOVÁTS Dénesné: Zemplén vármegye az 1905. évi nemzeti ellenállásban

én megnyíló országgyűlésre. Az ellenzék még sohasem volt olyan szervezett, mint akkor. Magáénak mondhatta azoknak a nagynevű arisztokratáknak, nagybirtokosoknak a támogatását, akik a Szabadelvű Pártot elhagyták. Sőt néhány helyen a hatóságok és a karhatalom sem a kormánypárt, hanem az ellenzék mellé állt. A választások eredményeként a Szabadelvű Párt megbukott, ugyanis csak 159 mandátumot tudott szerezni, míg az egész ellenzék 254et; ebből a Függetlenségi Párt egymaga 166-ot. A kormánypárt 1865/66 óta még nem szenvedett vereséget! A választások után Tisza lemondott. Ferenc József szívesen látott volna egy Andrássy Gyula által vezetett kormányt, de katonai követelések nélkül. Andrássy azonban a koalícióhoz csatlakozott. Az uralkodó ragaszkodott a hadseregre vonatkozó felségjogaihoz, nem volt hajlandó semmit sem engedni belőlük, még ha ezzel a magyarországi válságot erőszak nélkül és hamarabb is tudta volna megoldani. A válság elmélyülésére hatással volt az oroszországi forradalom is, amelynek híre január 24-én érkezett meg. A kormány helyzetét súlyosbították az egyre gyakoribbá váló sztrájkok, bérmozgalmak. A fővárosi vasmunkások hat hetes sztrájkja a korszak legnagyobb munkásmegmozdulása volt. Végűi is az udvar a parlamenti többség mellőzésével br. Fejérváry Gézát, volt honvédelmi minisztert, majd a darabonttestőrség parancsnokát bízta meg a kormányalakítással. Fejérváry minden erőlködés ellenére csak szürke, jelentéktelen figurákat, nyugalmazott tisztviselőket tudott megnyerni a "darabontkor, 11 2 many szamara. A június 18-án megalakult kormányt általános bizalmatlanság fogadta. Tisza és a Szabadelvű Párt szorgalmazták ugyan alakulását, de létrejötte után "lábhoz tett fegyverrel" nézték küszködését. A képviselőház június 21-én meghirdette a nemzeti ellenállást az alkotmányellenes kormánnyal szemben. A koalíció vezérlő bizottsága felhívta a vármegyéket, hogy tagadják meg az adófizetést és az újoncállítást. Az új kormány a vármegyékhez "intő szózatot" küldött és hangsúlyozta ideiglenes, ügyvivő szerepét. Hogy híveket, támogatást szerezzen magának, kény-