Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve 6. (Miskolc, 1990)

STUDIA HISTORICA - KOVÁTS Dénesné: Zemplén vármegye az 1905. évi nemzeti ellenállásban

KOVÁTS DÉNESNÉ Zemplén vármegye az 1905. évi nemzeti ellenállásban Az 1905-1906-os kormányzati válság és az ebből kiinduló nemzeti ellenállás lényegében csak egy epizód a XX.sz. elejének történelmében. De nem lebecsülendő, jelentéktelen epizódról van szó. Hogyan is zajlottak le ezek az események az országban és Zemplén vármegyében? 1905. febr. 25-re új országgyűlést hívott össze az uralkodó. 1867-től 1875-ig hazánkban a Deák-párt, majd a Szabadelvű Párt kormányzott. A politikai egyensúly megbomlásának közvetlen oka Tisza István új házszabályjavaslata volt, amelyet 1904. november 15-én terjesztett a képviselőház elé. Ebben a technikai obstrukció kiküszöbölésére és az úgynevezett állami szükségletek záros határidőn belül történő kötelező elintézésére tett javaslatot. November 13-án Tisza parlamenti puccsot hajtott végre; az ellenzékre támadt, a nemzet ellenségének nyilvánította őket és szavazást kért az obstrukcióról. A képviselőházban kitört a botrány, az ülésszakot 1904. december 13-ig elnapolták. Gr. Andrássy Gyula elítélte Tisza módszereit és híveivel együtt kilépett a kormánypártból."'' November 19-én, az ellenzék különböző irányzataiból megalakult a koalíció és ennek vezérlő bizottsága. A pártszövetségbe belépett a Függetlenségi Párt Kossuth Ferenc és Apponyi Albert vezetésével, a disszidensek Andrássyval az élen, a br. Bánffy Dezső által alapított Uj Párt és a Néppárt. Elnökül a nagy népszerűségnek örvendő Kossuth Ferencet választották, később azonban Andrássyt ismerték el vezérül. December 13-án újból összeült az országgyűlés, de az eluralkodó anarchia miatt ismét feloszlatták. 1905. januárjában megkezdődtek a választások a február 25-